Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

Az edény készítése

tüzelés. Előbb legalább négy órán át két, három darab fával igen lassan előmelegíti a kemencét, majd három óra hosszáig fával erősen tovább tüzel. Ezután még legalább három órán át fával és szalmával vegyesen tüzelnek. Az égetés utolsó húsz percében nyirkos szalmával megdugják a tüzelőteret, helyesebben addig tömik, míg a kemencealj megtelik. Ettől kezdve fokozatosan alul-felül elzárják, hogy az így képződött füstkátrány az edényt feketére fesse. Felső részét letapasztják. Az utolsó percekben még pár darab vizes fát dobnak a tűzre, tetejét a fedősdrt nedves por sóval, finomra őrölt nedvesített sóval szórják be, hogy a képződött gőz vissazesapja a kátrányos kormot. Ez az eljárás a kátrányozds. Az égetés folyamán fejlődő és a keRokoaás a kemencébe, id. Fazekas L. és Fazekas István. DMA. F. 1Î 482. 111CnCC ;

etC

j

én kiáramló gázt Foto : Béres A. meggyújtják, hogy a bentmaradt kátrány jól átjárja, egyenletesen fesse az árut. Ha már legalább húsz percig ég, a kemencét alul is elzárják, hogy a tüzelőtérben maradt tüzelő a kátrányt kiégesse és csak a festő anyagot hagyja meg az edényben. így az edény falát teljesen átjárja s égetés után a törés helyén is fekete marad az edény.

52 Tulajdonképpen redukciós égetésről van szó, ahol egy vegyi folyamat megy végbe és az edény jellegzetes fekete színének kialakításában nagy szerepe van az agyagban levő vasoxidnak is.

53 Korábban elterjedt az a nézet, hogy a nádudvari edény jellegzetes fekete színét a juhponal, juhganéval való égetéstől nyerte. A mai eredmények azt mutatják, hogy ezzel kizárólagosan takarékossági szempontok miatt égettek. Nádudvaron és környékén sok volt a juh. A juhászoktól szerezték be a száraz juhtrágyát a juhport, amit az égetésnél felhasználtak. Juhporból egy-két vékát tettek alá. De nemcsak a fazekasok vásárolták fűtésre a juhtrágyát, hanem az egész falu, hiszen még ma is minden udvaron megtalálható a juhtrágyából és törckből lábbal összeteposott kocka tüzelő, a juhkoksz. A juhtrágya tehát a fát helyettesítette s megállapíthatóan semmi különösebb jelentősége nincs az edények fekete színének kialakításában. Ezzel már 5—600 C°-ra felhevítették a kemen-