Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

A Fazekas család

az egyébként iparművészet felé kacsingató István alkotó fantáziáját korlátozni. Szemé­lyük biztosíték volt mindenkor. Fazekas Lajos 1959-ben bekövetkezett halálával nem szakadt meg az alkotók, a fazekasnépművészek sora, de már nincs ott biztos keze, melyet halálakor korongon ma­radt utolsó munkája is bizonyít. Díszítését felesége végezte s ahogyan rásikálta szomorú gyászát, István fia ráégettc a ragyogó lekete színt, lett örökre emlékeztetője egy mindig szerény, de munkavágytól égő embernek, a fazekas mesterségben is művésznek, 140 A nádudvari fekete kerámia mostmár mint díszedény elindult hódító útjára s ma sikált virágmintái szerte a világon ismertek, keresettek, kedveltek. Lakások, otthonok dísze ma már a nádudvari fekete kerámia. A karcsú vázák, öblös díszedények sok örö­met, kedvességet okoznak tulajdonosaiknak. A nádudvari mesterek mint népművészek rendszeres alkotódíjat kapnak államunktól. Fazekas István a népművészet mestere tanít­ványokat nevelt, s példájára bátyja Fazekas Lajos is ezt tette. A mai kis közösség három portán, összesen tizenegy fővel, formázzák, díszítik a feléledt nádudvari kerámiát a ko­rábbi használati formákból megújuló művészi értékű díszedényeket. A FAZEKAS CSALÁD A nádudvari Fazekas család adatait az 1700-as évektől tudjuk hitelesen követni Fazekas Fercncz 1750 körül kádármester volt. Fia János az 1770-es években tanulta a fazekasságot. P. Fazekas János mester 1777 —1850-ig élt, felesége Bakonszegi Zsuzsanna. P. Fazekas István mester 1802—1873-ig élt, felesége Fekete Juliánná. P. Fazekas Lajos mester 1834—1910-ig élt, felesége Beke Klára. Fazekas Lajos mester 1859 —1940-ig élt, felesége Csendes Juliánná. Fazekas Lajos mester 1895 —1959-ig élt, felesége Csizmadia Ilona. Ifj. Fazekas Lajos mester 1918— felesége Molnár Erzsébet. Fazekas István mester 1924— nőtlen. Legifj. Fazekas Lajos 1944— segéd. A régi nagy nádudvari fazekas családok közül ma már csak ez a család foglalkozik a mesterséggel. 141 Elsőnek + id. Fazekas Lajost szólaltatom meg, aki a századfordulón apjától tanulta a mesterséget. Akkor még nem volt szegődtetett inas. Tizennégy éves korában kezdte a tanulást, tizennyolc éves korában ment el a debreceni virágkertészetbe, ott tanulta meg az agyagszűrés egyszerű műveletét, virágcsercpek készítése közben. Ennek hatására alkal­mazta később munkájában Nádudvaron is az agyagszűrést, s jelenlegi ismereteink szerint tőle terjedt el a fazekasok körében az addig ismert szeles helyett. Inast ritkán vettek fel a falubeliek közül. Legszívesebben fiaikat, vagy a rokonságból valakit tanítottak meg a mesterségre. Fazekas Lajos is fiait tanította. Kedvesen emlékszik vissza, s elmondása alapján szinte az egész mesterség megelevenedik. Beszéljenek a mesterségről, magukról azok, akiknek alkotó munkája nyomán életrckél az agyagrögből a fekete edény. 142 Id. Fazekas Lajos : „Hát olyanformán kezdhetjük, hogy István 1924 április 18-án született Nádudvaron. Mikor 4—5 éves vót, akkor mán melléült a gyúrópadnak egy kisszékre, hozzáfogott agyagbul csinálni kiscsirkét, kislibát, kiskacsát, kismacskát, szóval amit befoglal a ház-

Next

/
Thumbnails
Contents