Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

A fekete edények díszítése

Hosszú utat tett meg a fekete cserépedény sikált díszítménye a legegyszerűbb geometrikus elemektől a legbonyolultabb virágmintáig, ahogyan a használati edényből hosszú évek során át kialakult az új formák mellett a díszítmények új rendszere. Ma amikor már a HISZOV megrendelésére cikkszám szerint dolgoznak, igen komolyan befolyásolja a díszítmények rendszerét a megrendelő cég, mely vagy egyéni, vagy a hazai, de méginkább a külföldi megrendelők ízlésére épít. így bizonyos mértékig az alkotókészség alárendeltje lett a kereskedelemnek, mely ugyan elsősorban a formákat szabja meg, de a díszítmények felépítését is erősen befolyásolja. A hagyományos díszítőelemek éltetése, még az új edények díszítményei között is fontos, mert csak ezzel tarthatja meg sajátos jellegét. Vésett, vagy karcolt technikával díszített edény ritkább. Mint már korábban utaltam rá, rendszerint sikálással együtt fordul elő. A körömmel való vonalhúzás, a formázó háromszügű késsel alakított hullámvonal is ide tartozik. Megtörténik, hogy karcolással kockákra, vagy rombuszokra osztja a díszítendő felületet. Középső részét sikálja. A vállrészen gyakori a többsoros hullámvonal. A karcolt technikánál kell megemlíteni a karcolt feliratot is, melyet gyakran sikált keretbe foglal. A mester felírja nevét, a készítés évszámát, de gyakorta megtörténik, hogy egy-egy alNádudvari párna. Fazekas Lajosné munkája és tulajdona. Mintája és a fekete edény sikált díszítése között nagyon sok a rokont'onás