Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

V. Szüreti előkészületek. Szüret

44. Szüreti reggelizés Amikor az állatokat kifogták, a szedők azonnal munkához látnak. Míg az első edények megtelnek, a gazda néhány segítséggel elkészíti a szekér körül a taposó helyét. A legfontosabb a taposókád elhelyezése.

75 Sok gazda úgy helyezi cl a taposókádat, hogy egy kisebb, 40—50 literes dézsát leás a földbe. Ráteszi a taposókádat, hogy a kád feneke a földre, illetve a fűre kerül (45. kép). Ebben az esetben a taposókádat nem rögzítik semmihez, azt a földbeásott dézsa két füle tartja csak. Néha a dézsát sem ássák le. A másik — már kissé komplikáltabb módja a taposókád elhelyezésének —, amikor a dézsát csak félig ássák le a földbe. (46. kép). A taposókád egyik felével a dézsa szélérc kerül, a másik fele alá pedig valamilyen támasztékot tesznek (fatönk, esetleg kisszék). Ebben az esetben már nem áll olyan biztosan a taposókád, így rögzíteni kell valamihez. A legtöbben egy diófa mellett szokták így elhelyezni a taposókádat, és kötéllel vagy lánccal erősítik a diófához. Ugyanígy helyezik el a taposókádat szekér mellett is, azzal a különbséggel, hogy akkor már a dézsát egyáltalán nem ássák le a földbe. A taposókád egyik szélével a dézsán, a másik szélével pedig a felhérc-cn, vagy egy rúdon nyugszik (47 48. kép), így is kötéllel vagy lánccal erősítik a szekér oldalához vagy a lőcshöz. Szokták még úgy is elhelyezni, hogy a taposókádat a szekér fenekére felteszik. A kád fenekén levő lyuk a saroglyára esik, s így egyszerűen a saroglya alá helyezik a dézsát, amelyikbe a kitaposott must csurog. Az így elkészített t a p o s ó h e 1 y köré kerülnek a többi edények, eszközök, amire a taposásnál, a szőlő összegyűjtésénél és a must töltögetésénél van szükség A taposókád mellé egy nagyobb dézsa, hordó, vagy másik kád kerül. Ebbe 4* 51