Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)
I. A szőlőtermelés múltja
vclés egyes munkafolyamatainak, a szőlőskertnek, a kertben folyó életnek a pontos feltárását tartottam célnak. Az eredeti munkában sok népnyelvi szöveg közlésérc törekedtem, az észak-bihari nyelvjárás szemléltetésére. Erre itt a terjedelem, a nyomdai kötöttségek miatt nincs lehetőség. Legértékesebb adatközlőim hosszabb ideig szőlőcsőszök voltak. A csőszökön kívül főleg a kertgazdák, fűgazdák nyújtották a legértékesebb adatokat. Az említett községek több táj határterületén vannak. A szőlőművelés itt kialakult módja azonban — a termesztett fajtákat kivéve - jellemző az egész Sárrét feketeföldi kerti szőlőművelésérc. Az egységes, nagyobb tájból kiszakítva azért tartottam lehetőnek a vizsgálódást, mert e szőlőművelés — a táj átmeneti jellegéből adódóan — változatosabb, gazdagabb mint a kifejezetten sárréti községeké. I. A SZŐLŐTERMELÉS MÚLTJA A vidék szőlőtermelésére vonatkozó írásos adat viszonylag kevés. A szőlőskertek telepítésének idejére vonatkozó s z áj h a g y o m á n y b ó 1 ellentétes véleményt kapunk. A legtöbben az 1830-as évekre teszik a kertek kialakulását. Néhány adatközlő a nyolcszázas évek második felérc, illetve a XIX XX. század fordulójára. Adatközlőim legtöbbje a filoxeravészre nem emlékszik. Egyedül a 76 éves konyári Gál Imre tudta, hogy a filoxcravész 1891-ben volt. Kéziratos feljegyzésekben a permetezésnek, illetve a permetezés megkezdésének több helyt nyomára akadtunk. Afiloxeravészen kívül a szőlőben nagy kárt tevő fagyokra és jégverésekre emlékeznek legjobban vissza a szőlősgazdák. A szájhagyomány mellett az elég szépszámú kéziratos feljegyzéseket is idézzük a szőlőművelés múltjára. Egy 1857. április 6.-án kelt hagyatéki szerződés a következőképpen tesz említést szőlőterületről: „...végre a konyári vén szőlőskertben levő 1264 helyrajzi számú 1 kapás szőllőnkct, melyet 816-ik által bírok, mint apámtól maradt örökséget, melynek becs. ára 60, azaz hatvan pengő forintot.. . " 7 . A hagyatéki szerződés, amelyet akkor már nyilván idős házaspár íratott, már megkülönböztet Vén-kertet. Eszerint a községben már új kertnek is lenni kellett. Ha a rendelkező apjától maradt örökségnek nevezi, akkor az említett 816-ik év előtt jónéhány évtizeddel telepítették. A szerződés azt is bizonyítja, hogy akkor még ezen a területen is kapás -ban mérték a szőlőt, amely mértékegységét ma már alig ismerik. Dicncs István, aki 1828 december 16-án született, kéziratos feljegyzéscinek „Vegyes megtörténtek" című részében a 800-as évekből a következőket írja: ,, 1860-ba öreg kerti szőlőt (vett) 866 Szőlőt tseréltem. 869 Volt a nagy jég, tövibül kiverte a tengerit, búzát, szőlőt fákat. 875 Kis Ferentzct érte az ítélet az uj szőllőbe. 888 Április 26-ik napján volt a jég, az vinkerti szőllőt leverte, meg a fülemrül a bürt. 1909 Május 9-én volt a dér a szőlőt megverte majd egészszen." 8 Egy másik kéziratos feljegyzés a Dicncs Ferencnéé, — aki 1854-ben született a következőkről tájékoztat:
