Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

III. A szőlőskertek építményei

A kunyhók mindig a dfílőutak menten épültek. A legtöbb kunyhó egy helyiségből áll, s a kétrészesek későbbi építésűek.

33 A kunyhók legtöbbje hosszabbik oldallal párhuzamosan épült a dűlőútra. Valamennyi szögletes alaprajzú, építőanyaguk vályog, vagy sár. Néhány egészen új, cserepes épülettől eltekintve (8. kép), valamennyi nádtetős. Ha a kunyhó egy helyiségből áll, annak neve konyha. Ha kétosztatú az épület, akkor a tűzhelyes részt konyhának, a másikat pedig h á z-nak, pajtá-nak, vagy s z o b á-nak hívják. A kunyhók bejárata a szőlő felőli oldalon van, ritkábban az épület végén. Berendezésük korántsem olyan gazdag, mint a Fekete Béla által leírt derecskéi kolompérkerti szőlőcsőszházak berendezése.

34 Deszkalóca, asztal, kemence, vizeslóca egyikben sincs. Általában tűzhely, padkák, füstelvezető szerkezet, esetleg heverők, polcok, és fakampók képezik az egész berendezést. Az alábbiakban néhány típusát sorolom fel a kunyhóknak a legfontosabb berendezésekkel. 1. Egyosztatú kunyhó, füstelvezető berendezés nélkül Egyik legrégibb típusú épület. Tüzelőhelyének füstelvezető berendezése nincs, a füst a tető alatt a fal magasabb részeibe épített lyukakon távozott. A jelenleg látható - kéményül szolgáló — deszkatákolmányt később ütötték a tetőbe. Fala vályog fal, vastagon tapasztalva pévás sárral (9. kép). Az öregebb kunyhók fala belül valóságos krónikája a szőlőskert életének. A neve8. A konyári szőlőskertek egyetlen cserepes kunyhója