Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. E dolgozat alapjául szolgák') adatokat a falu építésének kezdetétől 1953 nyaráig gyűjtöttem. Munkámban a falukialakulás folyamatának előzményeit, az első években szerzett tapasztalatait, a kezdeti nehézségekkel járó küzdelmeit, a különböző vidékekről összctclepült lakosság egységes faluközösséggé való formálódásának menetét igyekeztem rögzíteni. 2. A falu középkori templomának alapjait 1950 őszén Járdányi-Paulovics István vezetésével a Hajdúsági Múzeum tárta fel. L.: Arch. Ért. 1959. 1. és H. Fekete Péter: Vid középkori falu története, régészeti leletei. Hajdúböszörmény, 1959. 20 — 32. o. 3. Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1905 : 71. o. 4. H. Fekete Péter: Vid középkori falu története, régészeti leletei. Hajdúböszörmény, 1959. 7. o. 5. Zoltai Lajos: Eltűnt falvak, eltelcjtctt régi helynevek. Debreceni Képes Kalendárium, 1926 : 108. o. 6. Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1905 : 64. o. 7. Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1908 : 107. o. 8. Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1908 : 108 — 109. o. 9. Balogh István: Adatok a Hajdúság XVI. századi népei összetételéhez. Ethn. 1942 : 40. o. 10. Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1908 : 109 — 110. o. 11. Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1908 : 104. o. 12. A délszláv és román népesség már a XV. században nagy számban menekült a török elől hazánkba. Lazarovics despota várakat engedett át Zsigmondnak, hogy nővérének fia, Brankovics György oltalmat kapjon Magyarországon. Brankovics részint a nagybátyjától örökölt, részben a Zsigmondtól kapott magyarországi birtokai révén jutott Debrecen és Böszörmény birtokába. 13. Balogh István: Adatok a Hajdúság XVI. századi népi összetételéhez. Ethn. 1942.: 37—38. o. 14. Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1908 : 104. o. 15. Zoltai Lajos: Birtokos nemes urak . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1908 : 104. o. 16. Zoltai Lajos: Bocskai István. Debreceni Képes Kalendárium, 1907 : 97. o. 17. Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai . . . Debreceni Képes Kalendárium, 1905 : 70 — 73. o. 18. Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen, 1932., 40 — 42. o. 19. Almási Lajos közlése: Hajdúnánás. V. ö.: Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén. Debrecen, 1938. 20. A hajdúvárosokban érvényben volt határhasználati viszonyokra és a földközösség formáira Balogh István Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században című tanulmánya vet világot. Ethn. 1954 : 441 — 454. 1955 : 99-124. o. 21. Pápista Péter közlése, Hajdúböszörmény, Pród puszta, Vidizug. 22. Almási Lajos közlése, Hajdúnánás. 23. Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethn. 1955 : 123. o. 24. Pápista Péter közlése, Hajdúböszörmény, Pród puszta, Vidizug. 25. Szabó István: A debreceni tanyarendszer. Föld és Ember, 1929 : 216- 223 — 224—227. 26. Tömöri János közlése, Hajdúnánás. 27. Szabó István: A debreceni tanyarendszer. Föld és Ember. 1929 : 216 — 223—224- 227. 28. Balogh István: A debreceni tanya. A debreceni Déri Múzeum Evkönyve, 1936. 154 — 156. o. 29. Szabó István: A debreceni tanyarendszer. Föld és Ember, 1929 : 130 — 131. o. 30. S. Sándor Pál: Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában, 1849 — 1867. Budapest, 1951. 204 — 219. 31. S. Sándor Pál- Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában, 1849-1867. Budapest. 1951 : 253 —