Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

A faluközösség kialakulása

Előbbi tagsága a hajdúhadházi tanyavilágban cl, mely ma már Vidhez tartozik. A Petőfi tagságának mintegy 60%-a hajdúböszörményi, a szövetkezet központja is a városban van. Az együttélés társadalmi feltételeit és az összetartozás tudatának elmélyülését segíti, hogy a falu belterületének lakói teljes számban a Kinizsi Termelőszövetkezethez tartoznak. Kulturális téren legnagyobb jelentőségű volt a második élj iskola és a művelődésház felépítése. A felszabadulás előtti két tanyai iskolával együtt most már négy iskolája van a falunak. A régi Vidi-földi és Cégény úti iskolában ma két-két nevelő 70, illetve 55 tanulóval foglalkozik. Mindkét iskola részben osztott, ezekben I — IV. és V—VIII. összevont osztályok vannak. A faluban levő korábbi ,,éij iskola" és a még újabb „modern iskola" I —VI. osztálvai már osztottak, a VII —VIII. osztály tanítása összevontan történik. Az 1962—63-as tanévben 10 nevelő és 193 tanuló volt a vidi iskolákban. A faluban levő négy és a külterületi iskolákhoz tartozó egy-egy tanítói lakás még nem elég a nevelők lakáskérdéscinek megoldásához. Ez évben két nevelő Hajdúdorogról, egyegy pedig Hajdúböszörményből, illetve Debrecenből járt ki Vidre. A Rákóczi Művelődési Otthon 1961-ben 1 068 000 Ft-os költséggel épült községfej lesztési alapból. A 462 m

2 alapterületű és 1424 rn

3 hasznos légterű, korszerű, külső formájában is megkapó épület 9 helyiségében mindenfajta népművelési munkára, művészeti csoportok működésére lehetőség nyílt. 300 személyes nagyterme színpaddal és öltözőkkel ellátott. Különösen televíziós szobája látogatott, ahol a volt tanyai lakosság most ismerkedik a technika c vívmányával és talán először tájékozódik az ország és világ politikai, kulturális eseményei között. A ,,modern" iskola utcai homlokzata