Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

A faluközösség kialakulása

Épülő lakóházak 1958- ban piac létesült, kerítéssel és beton árusító asztalokkal. Lassan beépült a falu a tervszerű kereskedelmi hálózatba. A felvásárló telep és korszerű tejüzem mellett állami támogatással megépült a Földmíívesszövctkczet kisáruháza, mellette italbolt nyílt. Még ez évben a lakosság háztáji jószágállománya részérc 118 kat. holdas belterjes legelőt szakítottak ki a közös földekből. 1959- ben tovább folytak a házhelyjuttatások. Ez évben 48 házhelyet mértek ki újabb igénylőknek, dc cz koránt sem elégíti még ki a szükségleteket. A 400 [_"]-ölcs telkeket az Országos Takarékpénztár Fiókja 3200—3600 Ft-os árban értékesíti. A falubeli eladó házakra még mindig van kereslet, dc most már nem a környező helyiségekből, hanem a tanyavilágból költöznek be inkább. A múlt évben 4—5 ház cserélt gazdát. Aki eladta, el is költözött a faluból, helyükbe mások jöttek. Régi ismerősöket keresve sok új névvel találkoztam, mások nevét meg már a temetőben találtam. Az új házak építésénél semmiféle típustervhez nem ragaszkodtak, az éijabb építkezéseknél az Építési Iroda korábbi háztípusainak hatása sem érvényesült. így a falu külső képe színesebb, változatosabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Érdekes, hogy bár az Országos Takarékpénztár lehetővé tette az építkezésekhez kölcsön folyósítását, ezt a lehetőséget a lakosság általában nem vette igénybe, az újabb házak legnagyobb részét a lakosok saját erőből építették. A mezőgazdaság szocialista átalakulását a tanyaközpontosítás segítette. 1958-ban a lakosságnak még csak 65%-a, 1963-ban már 94%-a termelőszövetkezeti tag. A község határában három termelőszövetkezet, a Kinizsi, a Petőfi és az Új Élet működik. A korábbi Bocskai Termelőszövetkezet 1957-ben az Új Élettel egyesült.