Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)
A faluközösség kialakulása
A fiatalságnak nem unalmas az élete a faluban, különösen a nagyobb arányéi beköltözést követő időkben volt intenzív kultúrélet a fiatalság körében. A műsorokat általában a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) helyi csoportja rendezte, melyek után mindig tánc következett. Nagyobb mulatságra Dorogról vagy Böszörményből hoztak zenészeket. Az előadásokra és táncokra bejárt a faluba a környező tanyavilág ifjúsága is. A falunak 12 tagból álló kultúresoportja is volt, tagjai egyfelvonásos színdarabokat, népi táncokat mutattak bc. Ez előadások iránt a faluban igen nagy volt az érdeklődés, mivel az ilyen műsorok szinte az egyetlen művelődési és szórakozási alkalmat adták a lakosságnak. A falu kulturális életének folyamatosságát és tervszerűségét gátolta, hogy az clsö években még nem volt a falunak kultúrháza. A fiatalságnak az iskolában történő szórakozását az iskolára vonatkozó általános rendelkezések nehezítették meg, c miatt a fiatalok később vagy nem jártak szórakozni, vagy Böszörménybe, Dorogra mentek el táncolni. A lányok kisebb csoportokat alkotva egymás között töltötték szabad idejüket, de ahol citera volt, oda a fiúk is szívesen elmentek. Néha a fiús házba is összegyűltek a lányok. Ünnepen Böszörménybe vagy Dorogra mentek mulatságba, egyúttal meglátogatták ottani ismerőseiket, rokonaikat is. A művelődési és szórakozási lehetőségeket tekintve a falu ugyan szegényebb a környező városoknál, a fiatalok közül mégis kevesen vágynak el a faluból, társadalmi igényeik kielégítését új lakóhelyükön is mindinkább megtalálják. A fiatalság és felnőtt kor közös nagy eseménye a faluban a lakodalom. 1953-ig öt esküvő volt, ezek között három alkalommal lakodalom is volt, ahova a lakodalmas család rokonain kívül ismerőseit is meghívta. Távoli ismerősök általában meghívás esetén sem mentek cl a lakodalomba, mert éigy illett, hogy a meghívott vendég egy tál lisztet és 10 tojást, valamint süteményeket vigyen a lakodalmas házhoz. Ilyen módon a lakodalom a vendégeknek is sokba került, ami az elsők idők kezdeti anyagi nehézségei mellett jelentős áldozatot jelentett a lakosok részéről. Akik a meghívást elfogadták, az ajándékot néhány nappal a lakoelalom előtt vitték vagy küldték cl a lakodalmas házhoz. A lakodalmas család abból tudta meg, hogy a meghívottak el fognak-e jönni a lakodalomba, hogy eljuttatták-e az ajándékot vagy sem. Hívatlanul nem ment senki, csak ,,maskura" képében. Maskurák mindegyik lakodalomban voltak. 5—6 fiú felöltözött rossz ruhákba, arcukra bajuszt, szakállt ragasztottak, vagy álarcot tettek és éjfél körül mocskosan, piszkosan állítottak bc a lakodalomba, amikor a vendégek éppen a menyasszonytáncot járták. Előbb csak egy fiú ment be, aki beköszöntőjében megkérdezte hogy beengedik-c társait. A maskurák a lakodalomban egy-két nótát táncoltak, a háziak enni-inni adtak nekik, aztán elmentek. A lakodalomban a cigányok szoktak hegedülni, egyik lakodalomban azonban a menyasszony rokonai citerával szolgáltatták a zenét. A lakodalomnál alig kisebb jelentőségű esemény a keresztelő. A vele járó mulatság nem szokott nagy lenni, de a keresztelőt tartó családok és vendégek keresztkomaság címén véglegesen a rokonsághoz hasonló kapcsolatok kötelékébe kerülnek egymással. A keresztkomaság nemcsak a gyereket keresztvíz alá tartó családdal, hanem a keresztelőn résztvevő vendégekkel létrejön. A gyereket a keresztvíz alá tartó asszony az ,,igazi" keresztanya, komaasszony, férje a keresztkoma, a többi vendég és szülők között,,lógó'' komasági viszony keletkezik. A komaságot a lógó komákkal ugyanúgy tartják, mint az igazi komával. Egy gyereknek csak egy igazi keresztapja, illetve keresztanyja
