Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)
A falu felépítése
került vevő, különösen a falu szélen levő házakat keresték. Balogh Imre háza után már az építés közben is érdeklődtek, mivel az a falu szélén, az országút mellett van. Ha az évjonnan épített házat eladták, a régi gazda kérte a vevőtől az építés közben természetben adott munkájának ellenértékét és azt a pénzt, amit ő a ház lakhatóvá tételére költött. Ha az eladó már melléképületet is épített a telkére, akkor annak az árát is felszámította. Előfordult, hogy a melléképületre nem tudtak megegyezni, ilyen esetben a régi gazda elbontotta a melléképületet és anyagát elszállította. Báncsmegi István is mástól vette át a házat. Az e4őző tulajdonostól átvállalta a ház árát, azonkívül az első és második szoba tapasztásáért, az első szoba meszeléséért, a kemence építéséért és az istállóból megvett alkatrészekért 2 900 Ft-ot fizetett az előző tulajdonosnak. Forgács Sándor a nővérétől átvett ház építési költségei mellett a kerítés értékét is kifizette. Téglás Mihály háza korábban Sutyák Mihály böszörményi emberé volt, aki az építkezés után meghalt, felesége kénytelen volt a házat áruba bocsátani. Elek István az építkezés utáni kiadások miatt hagyta el a házát. Péter Sándor is az építkezés utáni kiadások miatt költözött vissza előbbi lakóhelyére, Böszörménybe. Lukács Mijháy házának előbbi gazdája azért adta cl a házát, mert Viden nem talált megfelelő kereseti lehetőséget. Gál József 1953-ban már harmadik gazdája volt az egyik háznak. A ház előző tulajdonosa Debrecenbe ment dolgozni, családját oda költöztette, itteni házát eladta. Kovács Sándor házának előző tulajdonosa Böszörményben örökölt házat, ezért vidi házát szintén eladta. Bcke István egy hónapig lakott az új házban, azután Molnár Zsigmondnak adta cl azt. 1953-ig több, mint 24-en hagyták el Viden épített házaikat, dc az adásvételek ideje ekkor még nem zárult le. A lakosság állandó mozgásának okát elsősorban anyagi okokban kereshetjük. Az adás-vételi eseteknél jóval kisebb a házcserékre vonatkozó adatunk. A házak típusaiban nagy eltérések nincsenek, a faluban kialakult elhelyezkedési renddel pedig általában mindenki elégedett. Az egy- és kétszobás házak közötti árkülönbség néha megfontolásra késztette a lakókat, de cserefolyamatot ez sem indított el. Az egyes családok igyekeztek portájukat melléképületekkel, fákkal, virágoskerttel ellátni, a szomszédok közötti ismeretség mindjobban kifejlődött, s mindez lassan akadályozójává is vált a cserefolyamat megindulásának. A falu tanácsa 1952 januárjában alakult meg, de a tanácsház már 1951 A falu egyik utcája 1953-ban
