Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

A falu felépítése

V. A FALU FELÉPÍTÉSE Kormányzatunk — látva a tanyavilág népe lakásviszonyai rendezésének és kulturális felemelkedésének fontosságát — a Vid környéki tanyavilágban Hajdéivid néven élj falu létesítését határozta el. A falu helyét 1950-ben a Hajdúböszörmény—Hajdéihadház-i vasút és országút mellett, kb. fél úton jelölték ki és még abban az évben hozzá is fogtak az építkezéshez. Az éij falu nem a középkori falu helyén, hanem attól kissé keletre fekszik. A község határát Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás határaiból szakították ki. Teljes határa a belterülettel együtt 10 145 kat. hold. Ebből 1953-ban termelőszövetkezeti kezelésben volt 3 200 hold a kaszálókkal együtt. A falu belterülete kb. 53 kat. hold, de ennek 1953-ig csak mintegy kétharmada épült be házakkal. Ha a már kimért házhelyek teljesen beépülnek, a falu terjeszkedésérc nyugati irányban lesz lehetőség. A falu lakói szerint a tanyaközpont és falu létrehozása már régi terv, aminek a megvalósítása azonban eddig nem volt lehetséges. Balogh Márton elbeszélése szerint a falu helyét már 20 évvel ezelőtt kimérték. A terület egy része a hadháziaké, másik része pedig Botos és Csath nevű birtokosoké volt, akik a házhelyek kiosztását mindig meg tudták akadályozni. Az élj falut a Falusi Gazdasági Lakásépítő Iroda (FAGI) tervezte és építette, az építést az Iroda megbízott építésvezetője irányította. Az egyszobás házak ára a telekkel együtt kb. 16 500, a kétszobásoké pedig kb. 22 100 Ft-ba került. Mindkét háztípus árát 15 év alatt kell egyenlő évi részletekben kifizetni, de a kétszobás házak árának törlesztési idejét később 20 évre hosszabbították meg. Az állam a házak építtetőinek a hozzávaló anyag árának kedvezményes számítása mellett azt az engedményt is megadta, hogy aki a ház árát 5 évig pontosan fizeti, annak az összeg 25%-át elengedik. Ilyen feltételek mellett indult meg 1950-ben az igénylés. Az első esztendőben 24-en igényeltek házat és 24 ház építéséhez kezdtek hozzá még az év őszén. Az igénylésnél előbb az volt az elgondolás, hogy az új faluban csak termelőszövetkezeti tagok kapnak házat, de ezt a tervet később módosították, elsősorban ugyan a szövetkezeti tagok igénylését elégítették ki, de egyéni gazdáknak, gyári munkásoknak, kisiparosoknak is adtak házat. Az igénylők a házhelyeket az építés előtt sorshúzással osztották el egymás között. Balogh Imre az l-es számú cédulát húzta, ő kapta a falu- FalujelzS tábla Hajduvid