Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 3. Debrecen, 1963)

Böszörmény város története a hajdúk letelepülése után

sarcolták, pusztították a népet. A böszörményi végvár katonái fenyegették a lakosokat, hogyha, a török-tatár el nem pusztította, ők elpusztítják. Bocskai István 1604 őszén a nemzet és vallásszabadságának védelmére fegyvert fogott. A Korponán tartott országgyűlésen az összesen 13 hajdúkapitány alatt harcolt 9254 hajdúvitéznek 1605 december 12-én Korpona városában kell adománylevele szerint — mely Hajdú megye levéltárában eredetiben meg van — a Szabolcs vármegyében levő, s azelőtt a tokaji várhoz tartozott Kalló egész várost, Nánás, Dorog, Varjas pusztabirtokokat, Hadház, Vámospércs, Sima, és Vid nevezetű birtokbeli részjószágokat minden jogokkal adományozta. Ezt 1606 december 4-én Szabolcs vármegye Karászban tartott közgyűlésén kihirdették s a hajdúkat ünnepélyesen beiktatták, egyedül Simára tettek birtokbeli ellentmondást. Azonban a kallói várban császári őrség állomásozott, s ezekkel a Kálióba telepített hajdúk sehogysem fértek össze. Hogy ennek komolyabb következményei ne legyenek, Mátyás főherceg és Báthori Gábor erdélyi fejedelem Kassán 1608. augusztus 20-án egyességet kötöttek, Báthori a kallói hajdúkat Nádudvarra telepítette át, királyi részről meg Csegét adták a hajdúknak, hogy mindkettőt olyan joggal bírják, aminővel Kallót elnyerték. A kallói hajdúk ehhez a pusztán álló Kabát is követelték. Ebből is látszik, hogy a 9254 letelepített Bocskai-hajdúból a legszámosabban Kallóban nyertek telepítést. Mátyás megkoronázása után az egyezségből nem lett semmi. A következmények megelőzése céljából Báthori Gábor fejedelem 1609 szept. 13-án Nagyváradon kelt adománylevelében Böszörmény várost és Pród (Prád) falut adta a kallói hajdúknak Kalló helyett csere- és vegyes adományozás címén, a hajdúk részéről 100.000 ft. ráfizetéssel, mégpedig olyan joggal, minővel Kallót birták. A hajdúság közös szabadalmának és letelepülésének ez volt a harmadik oklevele. Ezt az adománylevelet felolvasták és kihirdették Biharmegye közgyűlésén 1610. szept. 7-én (A böszörményi levéltárban eredetiben megtalálható az adománylevél). BÖSZÖRMÉNY VÁROS TÖRTÉNETE A HAJDÚK LETELEPÜLÉSE UTÁN Böszörmény és Pród birtokában a fenti adománylevél alapján a kallói hajdúkat 1609 szept. hónapjában a szent kereszt emeltetése utáni harmadik napon iktatták be. Az ellentmondásra 10 nap volt kitűzve, ami a Szentmihály-nap utáni negyedik napon (okt. 3.) telt le, s mivel ellentmondás vagy tiltakozás nem történt, e napon az érdekelt hajdúknak kiadta a káptalan a birtokbahelyezési oklevelet saját pecsétje alatt, kelt a beiktatás utáni tizedik napon. A beiktatás tényéről érdekes itt bővebben is megemlékeznünk. Báthori Gábor fejedelem a váradi várban 1609. szept. 10-én kelt rendeletében a váradi káptalant felszólította a következőkre: azon lovas és gyalog hajdúkat, kik Bocskai István fejedelemtől Kalló várost Szabolcs megyében kapták, ahelyett 100 000 forintért csere címen őtőle (ti. Báthoritól) ugyanazon megyebeli Böszörmény várost vámmal és Pród birtokot nyerték, birtokába iktassa be törvényesen, s a beiktatás lefolyásáról jelentést tegyen,