Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 3. Debrecen, 1963)

Böszörmény város története a hajdúk letelepülése után

sarcolták, pusztították a népet. A böszörményi végvár katonái fenyeget­ték a lakosokat, hogyha, a török-tatár el nem pusztította, ők elpusztítják. Bocskai István 1604 őszén a nemzet és vallásszabadságának védel­mére fegyvert fogott. A Korponán tartott országgyűlésen az összesen 13 hajdúkapitány alatt harcolt 9254 hajdúvitéznek 1605 december 12-én Korpona városában kell adománylevele szerint — mely Hajdú megye levéltárában eredetiben meg van — a Szabolcs vármegyében levő, s az­előtt a tokaji várhoz tartozott Kalló egész várost, Nánás, Dorog, Varjas pusztabirtokokat, Hadház, Vámospércs, Sima, és Vid nevezetű birtok­beli részjószágokat minden jogokkal adományozta. Ezt 1606 december 4-én Szabolcs vármegye Karászban tartott közgyűlésén kihirdették s a hajdúkat ünnepélyesen beiktatták, egyedül Simára tettek birtokbeli ellent­mondást. Azonban a kallói várban császári őrség állomásozott, s ezekkel a Kál­ióba telepített hajdúk sehogysem fértek össze. Hogy ennek komolyabb következményei ne legyenek, Mátyás főherceg és Báthori Gábor erdélyi fejedelem Kassán 1608. augusztus 20-án egyességet kötöttek, Báthori a kallói hajdúkat Nádudvarra telepítette át, királyi részről meg Csegét adták a hajdúknak, hogy mindkettőt olyan joggal bírják, aminővel Kallót elnyerték. A kallói hajdúk ehhez a pusztán álló Kabát is követelték. Ebből is látszik, hogy a 9254 letelepített Bocskai-hajdúból a legszámosabban Kallóban nyertek telepítést. Mátyás megkoronázása után az egyezségből nem lett semmi. A következmények megelőzése céljából Báthori Gábor fejedelem 1609 szept. 13-án Nagyváradon kelt adománylevelében Böször­mény várost és Pród (Prád) falut adta a kallói hajdúknak Kalló helyett csere- és vegyes adományozás címén, a hajdúk részéről 100.000 ft. ráfize­téssel, mégpedig olyan joggal, minővel Kallót birták. A hajdúság közös szabadalmának és letelepülésének ez volt a har­madik oklevele. Ezt az adománylevelet felolvasták és kihirdették Bihar­megye közgyűlésén 1610. szept. 7-én (A böszörményi levéltárban eredeti­ben megtalálható az adománylevél). BÖSZÖRMÉNY VÁROS TÖRTÉNETE A HAJDÚK LETELEPÜLÉSE UTÁN Böszörmény és Pród birtokában a fenti adománylevél alapján a kal­lói hajdúkat 1609 szept. hónapjában a szent kereszt emeltetése utáni har­madik napon iktatták be. Az ellentmondásra 10 nap volt kitűzve, ami a Szentmihály-nap utáni negyedik napon (okt. 3.) telt le, s mivel ellent­mondás vagy tiltakozás nem történt, e napon az érdekelt hajdúknak ki­adta a káptalan a birtokbahelyezési oklevelet saját pecsétje alatt, kelt a beiktatás utáni tizedik napon. A beiktatás tényéről érdekes itt bővebben is megemlékeznünk. Báthori Gábor fejedelem a váradi várban 1609. szept. 10-én kelt rendeletében a váradi káptalant felszólította a következőkre: azon lovas és gyalog haj­dúkat, kik Bocskai István fejedelemtől Kalló várost Szabolcs megyében kapták, ahelyett 100 000 forintért csere címen őtőle (ti. Báthoritól) ugyan­azon megyebeli Böszörmény várost vámmal és Pród birtokot nyerték, birtokába iktassa be törvényesen, s a beiktatás lefolyásáról jelentést tegyen,

Next

/
Thumbnails
Contents