Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 3. Debrecen, 1963)

Hajdúböszörmény neve - Böszörmény a hajdúk települése előtt

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY NEVE Hajdúböszörményt a múltban sokféle néven nevezték: Beszermén, Beszermény, Böszörmén, Böszörmény. 1451-ben: Beszermén, Báthori Gábor 1609-i adománylevelében Böszörmény van írva. 1636-ban 1. Rákóczi György fejedelem a böszörményi ref. egyháznak egy Graduait adott; — amely a legbecsesebb régisége a ref. egyháznak —, és sajátkezüleg ezt írta bele: ,,a Beszermeni eccelésiáé". 1647-ben már Rácz-Beszermén néven nevezték. 1656-ban: Beszermín, 1752-ben Monori Ferenc idevaló rektor már „Hajdú-Böszörmény"-nek írta. Ettől kezdve a subscribáló diákok is így írták a város nevét. így 1575-ben: Rácz- és Magyar-Böszörmény, 1609ben: Beöszeörmény. 161Ó-ben: Beözeörmen (Makay János nagyváradi jegyző írta így), II. Ferdinánd 1632-i megerősítő levelében: Böszörminy, azután: Beszermény, Beszermén. Bethlen Gábor 1626-i megerősítő levelében Beszermény t ír, de írtak ez évben Böszörményt is. Rákóczi György: Böszörményt és Beszermény-t, I. Lipót alatt: Rácz-Beszermény-t. 1666-ban: Beszerminy, 1695-ben: Böszörmény. Német iratokban 1690-ben: Beszermin, 1692-ben: Beszerminy. Egy 1690-i számadás és III. Károly 1715-ben és egyszerűen Böszörményt írt. 1737-ből is olvastam Rácz Böszörményt. Pálffy nádor pedig 1745-ben: Rácz-Böszörményt használ. Mai neve egybeírva: Hajdúböszörmény. Böszörmény neve a IV. Béla által 1242-ben idetelepített biserminok, busarmanok, beszerminok után is keletkezhetett. Némelyek azt állítják, hogy a Rácz-Böszörmény név az elpusztított vidi rácok után keletkezett. Ez nem áll, mert a Rácz Böszörmény név sokkal korábbi, mint hogy a vidi rácokat ide telepítették. —• Ide Zsigmond alatt Brankoviccsal jöttek rác lakosok, akiket a hajdúk 1609-ben is itt találtak. — A böszörményi városi jegyzőkönyvek szerint „a gör. kat. rutének és tótok a XVIII. sz. elején költözködtek Böszörménybe, de sem földet, sem kiváltságokat nem kaptak, hanem minden hónapban adót kellett fizetniök." Egy 1748-i jegyzőkönyv szerint „az oroszok Lengyelből, Beszkidről, Dorogról költöztek e városba." Dorogra még Bocskai alatt a nem református hitű hajdúkat (oroszokat, rácokat) telepítették. BÖSZÖRMÉNY A HAJDÚK TELEPÜLÉSE ELŐTT I. e. 500 körül agatirzek, i. e. 330 körül szarmaták laktak ezen a vidéken. Trajanus római császár Erdélyt és a Tiszántúl nagyrészét is a római birodalomhoz csatolta Dacia provincia néven a 112. évben. A rómaiak itteni birtoklását az itt talált leletek, különösen a római pénzek mutatják. A rómaiak után a gótok, majd 380 körül a hunok telepednek meg itt. Utánuk a gepidák, majd 557-től az avarok lakták a vidéket. Az utóbbiak a mai Budapesttől Hatvan, Árokszállás, Eger, Tokaj, Ároktő, Újfehértó, Böszörmény, Nagyléta, Arad, Temesváron át Szendrőig, az Al-Dunáig egy nagy határárkot húztak országuk védelmére, mely Hajdú-Böszörmény és Hajdúhadház határai közt az erdőben ma is megvan s a nép „Ördög árkának" hívja. A nép ajkán sok monda él erről. Az avarokat 800 körül Nagy Károly német-római császár egy döntő csatában legyőzte és az avar töredékek visszaszorultak a Tiszántúlra. 896-ban, a honfoglaláskor — Ano-