Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 3. Debrecen, 1963)

Komoróczy György: Előszó

Már háromszázötvenöt esztendeje, hogy Böszörmény területén 1609 október 3-án a váradi káptalan, mint illetékes állami közhatóság, a Kálióról áttelepített hajdúkat birtokba iktatta. Ez a háromszázötvenöt esztendő elegendő tanulságul szolgál ahhoz, hogy a város visszanézzen saját múltjának harcai, eredményei számbavételére és foglalkozzék a közösség történetének megírásával. A tudományos szakirodalomban kevés tanulmány jelent meg Hajdúböszörmény életéről s összefoglalás mindössze az előttünk fekvő dolgozat. Porcsalmy Gyula, néhai kiváló helytörténetírónk egész munkássága révén is kitüntető elismerést érdemel az utókortól, hiszen annyi tanulmány, novella, regény fűződik nevéhez, hogy munkásságáról önálló tanulmánykötetet lehetne írni. Dolgozatai azokban az időkben születtek meg, amikor a leszűrt tanulságok sokszor nem fedik azokat a követelményeket, amelyeket a társadalom- és gazdaságtörténeti kutatások a marxizmus—leninizmus alapjáról kiindulva tártak fel; nem látja meg az események mögött az osztálymozgás törvényszerűségeit s a hajdúk világáról egységes képet rajzol, mintha a hajdúság településének területein nem alakultak volna ki az egymással szembenálló osztályok. De tagadhatatlan, hogy adatait hűséggel, a közösség iránti szeretettel, a város fejlődésének megérzésével, a kibontakozás helyes távlatainak meglátásával gyűjtötte össze s ezek az adatok ma is teljes mértékben használhatók. Az előttünk fekvő munka már több, mint negyven évvel ezelőtt látott napvilágot. Porcsalmy Gyula életpályájának küzdelmeiből szűrte le, szinte törvényszerűen, az uralkodó osztállyal szembenálló politikai magatartását és szenvedélyesen fordult a kisemberek sorsának feltárása, megismerése felé. Ez jellemzi művészeti irányát, tudományos és szépirodalmi munkásságának „ars poetica"-ját. Ezért az eszmeiségért érdemes megismerkedni akár történelmi elbeszéléseivel, akár regényeivel (pl. Boda Katalin) s ezért érdemes foglalkozni jelen tanulmányával is. Ez a dolgozat még ma is gazdag adatanyagot tartalmaz és hasznosítható nemcsak a város történetének megismerésénél, hanem a további kutatásoknál is, hiszen röviden áttekintő összefoglalója a leglényegesebb mozzanatoknak, amelyek Hajdúböszörmény életében szerepet játszottak. E tanulmány éppen ahhoz ad ösztönzést, hogy végiggondoljuk ezeket a mozzanatokat Szép feladata volna a Városi Tanácsnak, vagy valamelyik kulturális intézménynek, ha egyszer komolyan foglalkoznék a történeti