Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 3. Debrecen, 1963)

Böszörmény város története a hajdúk letelepülése után

1500 magyar forintért Böszörmény, Nánás és Hadház lakosainak, kiváltási jogai fenntartásával, hogy ti. ő vagy utódai visszaválthassák. A vidi föld területe 17 128 hold volt. Ebből Böszörmény 8140 holdat. Hadház 4224 holdat birt, a többi Nánásé volt. 1752-ig békében bírták a hajdú városok. 1752-ben egy bizonyos Martonossy Zsigmond a íiscusnak azt jelentette, hogy Vid a kincstár tulajdona, mert Rákóczi birtoka volt, s a tokaji uralomhoz tartozott, II. Rákóczi Ferenc birtokait meg elkobozták. Mint tudjuk, e birtokot a hajdúk még I. Rákóczi Györgytől vették zálogba, így II. Rákóczi Ferencé nem volt. Ennek ellenére a kincstár 1751ben elkobozta. Ekkor a hajdúvárosok elővételi joggal bérbe kérték, és 1759—1761-ig az 1500 forintos zálogösszeg fejében birtokolták, 1761-ben újabb 15 évre elzálogosították. A három város 1200 forintos zálogösszeget, 500 forint évi haszonbért fizetett. Ezeket az összegeket 13 év alatt fizették be. 1775-ben új zálogbaadás történt. A Somossy-család 1789-ben perrel megnyerte Hadház város egy részét. Ez a Somossy-család, ősi család mely Bereg megyében bírt nagy birtokol. Őse, Péter 1350 táján élt. Somossy (Somosi) András, Mihály levéltárnok, József ügyvéd, Péter, ifjabb Péter, Gábor és Miklós igazoltattak Szabolcs vármegyének 1790. augusztus 6. és 1830. szeptember 20-án kelt bizonyságleveleivel. Ferenc az 1754—55. években Szabolcs, Pál pedig Bereg vármegyében lakott. E Somossy-család utódai nagy szerepet töltöttek be városunk életében. Somossy Béla előbb országgyűlési képviselő, azután 1890—1918-ig a város polgármestere volt. Az ő működéséhez fűződik Böszörmény 1890-től való nagyobb arányú fejlődése, haladása, 1923. január 2-án haít meg. Egyik fia: József, ügyvéd, a világháborúban esett el, a másikat: dr. Somossy Bélát 1924. július 5-én városunk polgármesterévé választották. A böszörményi Vid bérlete tovább folyt: 1819-ben évi 1600, 1822-ben 2000, 1840-ben 4000 forint haszonbérért használták. 1844-ben Böszörmény a Réten csatornát ásatott, a belvizet elvezették. 1859-ig sok huzavona volt az egyre magasodó bérösszeg miatt, ez évben azonban Nánás és Böszörmény örök tulajdonul megváltotta Videt („Vidi-váltság"). Igazgatási jegyzőkönyvet Böszörményben 1667-től vezettek. Az igen érdekes jegyzőkönyvek a községi szervezetre, birtokgazdasági viszonyokra, főleg a büntető igazságszolgáltatásra vonatkoznak. 1675 december 6—22-ig Strassoldó német generális zsoldosaival s az egész hajdúsággal Debrecenben iszonyú rablást hajtott végre (Szűcs István „Debrecen város történeté"-ben csak Strassoldóról szól, aki 1676 februárjában sarcolta meg Debrecent). 1681 augusztusában Apafii erdélyi fejedelem a magyarok segítségére jött hadával és a váradi basával. Böszörményt megvették, leégették. Böszörménynek ez a pusztulása így történt: a fejedelem Debrecen alól szeptember 11-én Szoboszlóra vonult, innen Böszörmény alá jött. Amikor a magyar és török csapatok a sok élelmiszert a városból kifelé hordták a táborba, a város kigyulladt. Ki gyújtotta fel? Nem tudjuk. A táborban levő törökökre és magyarokra gyanakodtak, de az sem valószínűtlen, hogy magok a böszörményiek gerjesztették a tüzet, hogy így meggátolják féltve őrzött vermeiknek az ellenség által történő felbontását. A veszedelem elől a nőket, gyermekeket és az ingóságokat a templomba vitték, mely —- úgy látszott — épen marad. Később a templom is meggyulladt s 1681 szeptember 14-én leégett. (Mikor a mai Bocskai