Enyedi József: A káposzta jelentősége a nép életében Hajduhadházon (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 1. Debrecen, 1963)

2 ti Én már ide soha többé Lábam be nem teszem, S a keserves káposztáját Többé meg nem eszem. A régi öregek szerint csak a vászonfazékh&n (mázatlan cserépfazék) lehe­tett jó töltöttkáposztát főzni. Lakodalmakra még ezelőtt 60—80 évvel a kemencében vagy a kemence előtt levő szabadkémény alatti padka tűzhelyen, 25—30 literes vászonfazek&kb&n főzték a töltöttkáposztát. Ahol padka nem volt, ott a szabadkémény alá két kecskelábra pitarajtót tettek, s azt 3—4 ujjnyi vastagon sárral letapasztották, arra tették a káposztásfazekakat úgy, hogy mellettük tüzelhessenek. így egyenletesen főtt, állítólag az íze is jobb volt, mint a más fazékban főtt káposztáé. Az ilyen vászonfazékban főtt töl­töttkáposztára mondták a hadháziak, hogy minél többet melegítik, annál jobb. A káposztát a hadháziak a népi gyógyászatban is sokra értékelik. Az édeskáposzta levelét gyulladásos daganatra szokták tenni, mert azt „lehűti, elveszi a tüzét, megszívja és lelohasztja". A hordóskáposzta savanyú levét pedig étvágytalan lázas beteggel itatják, mert azt tartják róla, hogy az emész­tést elősegíti, étvágyat csinál és „lehúzza a beteg lázát". Valamikor még a híres LosoNCZY-féle Hármas kistükörben is így tanulták nagyapáink: „A káposzta szorít, de jól készült leve lágyít. Ha veszed egymásra, hasadat indítja folyásra." Ennyi sok jó haszna miatt nem is csodálkozhat senki azon, hogy a had­háziak szerint még a hadházi nagy harang is azt mondja: Ká — poszta, — sült hús. Most pedig nézzük meg, hányféleképpen eszik a hadháziak a káposztát: Édeskáposztaleves. Az édes fejeskáposztát késsel laskára vágják (felszele­telik), kevés fokhagymás lében megfőzik, majd rántással feleresztik. Az igényesebbek már így főzik: Az édes káposztafejet nyolc-tíz darabra vágják, vízbe teszik, hússal, zöldséggel (sárgarépa, petrezselyem) összefőzik és bő rántással feleresztik. Lucskos káposztaleves. Az édes fejeskáposztát ujjnyi szélesre felszelete­lik, sós vízben hússal együtt (különösen csirkehússal jó) megfőzik és bő tej­fellel habarják, illetve savanyítják. Kelkáposztaleves. A kelkáposztát darabokra vágják, néhány hosszúra vágott burgonyával sós vízben megfőzik. Köménymaggal fűszerezik, majd bő zsiros, paprikás rántással feleresztik és egy kis édes tejszínnel ízesítik. Különösen csirkehússal igen jó. Paradicsomos káposztaleves. Az édeskáposztát késsel laskára vágják, sós vízzel felfőzik, rántással feleresztik és paradicsommal ízesítik. Az igényeseb­bek az édeskáposztát felszeletelés után sós vízben hosszára vágott burgonyá­val felfőzik, paradicsommal ízesítik és rántással feleresztik. Káposztás paszuly. A paszulyt levesnek félig megfőzik, savanyú hordós­káposztával és füstölt disznóhússal levesnek összefőzik. Ez kevéssé elterjedt étel Hadházon.

Next

/
Thumbnails
Contents