Nyakas Miklós: A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791 / Hajdúsági Közlemények 17. (Hajdúböszörmény, 1992)
Tartalom
Ezután a magyar rendek fokozatos visszavonulásra kényszerültek, s ez kihatott a hajdúvárosok lehetőségeire is. A rendek augusztusban feliratot intéztek Lipóthoz, amelyben kérték, sürgősen jöjjön lludára, s tárgyalják meg a koronázási hitlevél pontjait, illetve a koronázás előtti törvényeket. A feliratot fényes küldöttség vitte Bécsbe. II. Lipót azonban augusztus huszadikán kelt válaszában azt közölte, hogy csak elődei hitlevelére hajlandó esküt tenni, a rendek állal összeállított hitlevélre nem. A magyar rendek - az uralkodó kívánságára augusztus harmincadikán kénytelenek voltak kimondani, hogy nem készítenek új hitlevelet, hanem Mária Terézia hitlevelét fogják kiegészíteni. Egyébként még ezen a ponton is meghátrálásra kényszerüllek, mert szívesebben ragaszkodtak volna a számukra kedvezőbb I. Lipót vagy a III. Károly-féle hitlevélhez. Az uralkodó azonban mereven ragaszkodott a Mária Terézia-féle hillevéltervczethez, s még a Kancellária által javasolt módosításokat sem volt hajlandó elfogadni/ 0 2* Ebbe a diéta is kénytelen volt belenyugodni, s csupán a változtatás elvi jogának fenntartását hangoztatták (okt. 5.). A hajdúvárosok számára ez két szempontból is hátrányos volt. Egyrészt azérl, mert a már elkészült diplomatervben benne szerepeltek, de említést telt róluk az I. Lipót-féle hitlevél formula is, amelyet viszont a II I. Károlyé áttételesen megerősített. Jablonczay Petes János és Nánási Oláh Mihály 1790. augusztus 29-én, Budáról keltezett levelükben a Hajdúkerülethez írt levelükben minderről a következőképpen számoltak be: A „múlt csütörtökön visszaérkezett Bécsből a II. Lipótot Budára invitáló küldöttség, s az eredmény „az Iaz Hazaíiaknak Sziveiket legméjségesebb szomorúságba merítette". Lipót ugyanis kijelentette, hogy egyéb diplomát, mint Mária Teréziáét nem hajlandó figyelembe venni, amelyből viszont a hajdúvárosok kimaradtak. így tehát, „nekünk minden dolgunkat elől kell kezdeni, de mitsoda canalison? még nem tudjuk"^** Az eddigi küzdelem azonban nem bizonyult teljesen eredménytelennek, mert az 1790. szept. huszonegyedikéi királyi leirat már engedélyezte a jászkunoknak és a hajdúvárosohnak az országgyűlési képviseletet, megengedvén nekik, hogy két-két követtel képviseltethessék magukat az országgyűlésen. Ezt megerősítette az 1790. dec. huszonnegyedikén tartott udvari konferencia is. '* Utasításukhoz híven a hajdúvárosi küldöttek ezt csak részeredménynek könyvelhették el, hiszen egyik céljuk a hadiadótól való niegmenekedés volt. Nánási Oláh Mihály az ekkor távollévő Jablonczay Petes János főkapitánynak írt levélben tudatta, hogy az országgyűlés a fennmaradó vitás kérdések megoldására deputaliók felállításáról gondolkodik, de ezek egyike sem vállalja fel a hajdúvárosi sérelmek orvoslását, mert - amint írja - „én úgy tartanám, a' mi Gravamenink ezek közé éppen nem tartoznak, s nehezen is menne azokba az Ország ante coronatione", azaz a koronázás előtt/ (j b* A koronázást egyébként mostinár a magyar rendek sürgették! Azt kívánták, hogy a koronázás Budán történjen, amely fontos szimbolikus gesztus lenne. Nánási Oláh Mihály viszont már úgy tudta, hogy beleegyeznek a Pozsonyba történő koronázásba is, csupán ahhoz ragaszkodnak, hogy utána a „Korona és az Ország gyűlése azontúl ide (tehát Budára) vissza hozaltasson és ezen actusból semmi következés idővel ne magyaráztasson"/ 0 7* II. Lipót az erőviszonyok alakulása folytán inoslmár nemcsak ahhoz ragaszkodott, hogy a koronázás Pozsonyban történjen, hanem az országgyűlés Pozsonyba történő átköltözéséhez is. Október huszonötödikén Jablonczay Petes János főkapitány levélben jelezte a szoboszlói hadnagynak, hogy immár indulófélben vannak Pozsony felé/ 0 8* Október harmincadikán délután egy órakor érkeztek meg Pozsonyba, oda vitték a magyar koronát is. A Szent Korona pozsonyi fogadtatásáról a két hajdúkerületi követ a következőképpen számolt be: „a Magyar Korona is velünk együtt érkezett a Repülő Ilídhoz, a'hová eleibe jöttek a közelebb lévő Vármegyék Bandériumai, innét a Hídon Nemes Emberek ló háton, a Burgerek (a pozsonyi polgárok) Zászlókkal, Dobokkal, és minden féle Musikákkal a Dunától fogva a Városig, s azon belől tsinosan fel öltözve, és fegyveresen állottak, ezek között kisértetett a Korona, leg elől menvén egy Svadron Vasas NémC Regement, minden harangoknak hangzásai és sok ágyú lövések között a rendeltetett helyére".'^ '"'* A szálláskeresés - akárcsak Budán - itt is nehézségekbe ütközött többek között azért is, mert a várbeli hivatlos szállásokat 11. József megszüntette és iskolai célra fordította. A belső város 18
