Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Tiszacsege 1. Tiszacsege címere az 1696-ban készült pecsétnyomat alapján Az akkor Szabolcs megyéhez tartozó települést 1248-ban említik először, amikor az egri püspökség birtokába került. Földrajzi fekvésénél fogva a Tisza bal partján - fontos átkelőhely, birtoklása kereskedelmi és katonai szempontok miatt is fontos volt. Az Árpád-kor végén a Sártivánvecsenembeliek birtoka. A 16. században a bajomi vár tartozékai között tartották számon, s a török hódoltságot lakottan vészelte át. Lakossága ekkor református hitre tért. A 18. században a Vayak birtoka lett. Csege nevének eredete olyan szempontból érdekes, hogy összefüggésben áll a címerével is. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a falu nevének nincs egyértelmű magyarázata. Egyes vélemények szerint puszta személynévből alakult helynév, s így megfelel a legkorábbi magyar helynévadási szokásoknak. Mások a Tisza közelségére való tekintettel is a régi magyar halászat egyik módjával hozzák összefüggésbe, nevezetesen a szégyével, s e szerint a falunév a Tiszán más helyeken is rendszeresen épített, gerendákból összerótt, az anyamederből kiszakadó mellékág rekesztését szolgáló, vizafogásra alkalmas halászó eszközből (szégye) ered. A népetimológia - a népi történeti tudat - ezt azonban másként magyarázta, s mivel a magyar köznyelvben a szónak értelmezhető jelentése nincs, azt a kecsegével (acipenser ruthenus) hozta összefüggésbe, mégpedig a szó első tagjának az elvonásával (ke csege), amely nyilván a Tisza halgazdagságán is alapult. Az általunk legrégebbről ismert címeres pecsétnyomó 1656-ból való. Körirata: CZEGEI PECZET 1656. Azaz Csegei pecsét 1656. Nyitott pecsétmezőben alul stilizált mocsár, felette heraldikailag jobbra úszó ragadozó formájú hal látható. Az általunk ismert következő címerkép már valószínűleg a nemes formájú ragadozó halat, a kecsegét ábrázolja. A lenyomatról ismert pecsétnyomó címerképe a CSEGHE ANNO 1696 köriraton belül halat, kecsegét ábrázol. Ez a címer aztán tartósnak is bizonyult, annak ellenére, hogy az idők folyamán különböző változatok keletkeztek. Igy például Hajdú vármegye közgyűlési termében - a falu ugyanis 1876-ban az akkor felállított Hajdú vármegyéhez került - a címerkép a következő: A pajzs alsó harmadában zöld mezőbenhárom búzakalász, a pajzs derekán a Tiszát jelképező kék szalag, a pajzsfőben pedig zöldmezőben kecsege. A búzakalász és a kecsege arany színű. Más címerváltozat szerint a kockakövekből kirakott pajzstalpon és pajzsderékon, a pajzstalp középső részén tűz ég, míg a pajzsfőben látható a kecsege. Tiszacsege címerét a fentiek alapján a következőképpen adhatjuk meg. Célszerű a legrégebbi változatot alkalmazni, amely a szokásos kék színű pajzsba helyezve arany színű kecsege. 2. Tiszacsege címere a megyeháza közgyűlési termében ábrázolt címer után 97