Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Tetétlen A község középkori történetére vonatkozóan elégséges adatok nem állnak rendelkezésünkre. 1572-ben I. Miksa utasította az esztergomi káptalant, hogy Bajomy Zsófiát - több más hellyel együtt - iktassa be Tetétlen birtokába is. Valószínűen csak részbirtokról lehetett szó, hiszen a falut a bajomi vár tartozékai között is számon tartották. A bajomi vár uradalmának 1594-ben készült leltára szerint huszonhárom családdal írták össze. Az inventárium tanúbizonysága szerint a község az ekkor folyó tizenötéves háború pusztításai miatt, a tatárdúlás következtében komoly anyagi károkat szenvedett. Hatszáz lovat elhajtottak, 156 tehén, barom, tulok odalett, felégettek három házat, levágtak nyolc embert, rabságra hajtottak kilencet. A falu egyébként beleesett a kétfele adózó sávba, 1594-ben például a török részre fizetett adót a Szolnokon lakó Mahmut aga hajtotta be. 1608. június 13-án Báthory Tetétlen címere Gábor erdélyi fejedelem a később tragikus sorsot ért Nagy András hajdúgenerálisnak adományozta a bajomi váruradalmat, így Tetétlent is. Ekkor az egész falu a bajomi uradalomhoz tartozott. A hajdúgenerális birtoklása ellenére nem tudunk arról, hogy itt hajdúvitézek telepedtek volna meg, a község a jelek szerint megmaradt közönséges jobbágy falunak. A Rákócziszabadságharc után Károlyi István lett a birtokosa, 1734-ben pedig Komáromy Györgyé lett. A 18. század folyamán valamilyen okból elnéptelenedett, s azt 1775-ben Bónis Ferenc népesítette újra. Később a Zichy családé lett. Gazdag, fekete földjéről, bő terméséről, jószágtartásáról a 19. század derekán elismerően szóltak. Címerképe történetiségének megfelelő, s paraszti mivoltára, földje termékenységére utal. Első, általunk ismert címeres pecsétnyomója 1776-ban készült. Körirata a következő: TETETLENI PETSET 1776. A pecsétmező alján a köriratot megtörő stilizált homokos földből heraldikailag jobbra három búzaszál nő ki, ezzel szemben hegyével befelé néző, fogazott élű sarló áll. Hajdú vármegye székházának közgyűlési termében - amely a századforduló után épült szecessziós stílusban - Tetétlen címere a következő. Zöld alapszínű címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon három arany színű búzakalász, míg heraldikailag bal oldalon aratósarló. A mezőgazdasági, földművelő jellegre történő utalás tehát egyértelmű. Az aratósarlóról meg kell jegyeznünk, hogy a középkor egésze folyamán ez az eszköz volt általánosan használatos a gabonafélék betakarításánál, s azt a kaszás aratás csak az újkorban szorította ki, de egyes helyeken a legutóbbi időkig megmaradt. Az aratósarló a közönséges sarlótól annyiban különbözik, hogy az éle fogazott. Tetétlen címerében is fogazott sarló - tehát félreérthetetlenül aratósarló - látható. 96