Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Nyírmártonfalva 1 A nemrégiben még Szabolcs megyéhez tartozott, s 1950-ben Hajdú-Biharhoz csatolt község nevét nagy valószínűséggel első birtokosáról kaphatta. Nevének legrégibb említését a váradi regusztrum egyik 1217. évi eseténél kell keresnünk, amikor idevaló poroszlót (pristaldus ... de villa Martin) említenek. Településünk - a Mártonról elnevezett falu - azonban hosszú időre eltűnt szemünk elől, s ezért feltételezhetjük, hogy a tatárjáráskor végzetes pusztulást szenvedett. 1461-ben említik újra, ekkor már Mártonfalva (Marthanfalva) alakban. A település sorsa a későbbi évszázadok alatt nem tisztázódott, azonban szinte bizonyosra vehető, hogy a török hódoltság oly sok vészt hozó másfél százada alatt elpusztult, s az csak a 18. század vége fele települhetett ujjá. A jobbágyfelszabadítás előtt száz főt alig meghaladó, s szinte kizárólag görögkatolikus népesség lakta. A vallási összetétele jelentős idegen etnikum betelepedésére enged következtetni, noha a 19. század derekán már egyértelműen magyar falunak mondják. Ekkor Martonfalvának is nevezik. A település a Nyírségre utaló előtagját 1910-ben kapta. A helyi hagyomány egyébként úgy tudja, hogy lakóinak egy része, s különösen a református vallásúak a szomszédos, de most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő Mihálydiból települt át. Nyírmártonfalva határában található az elpusztult gúti templomrom. Nyírmártonfalva egyeden - előttünk ismeretes - címeres pecsétnyomója valószínűen a 18. század végéről, a 19. század elejéről származhat. A sárgarézből készült, kör alakú pecsétnyomó körirata a következő: MARTONFALVA PETSET. A pecsét szó után hatágú díszítés látható. A zárt pecsétmezőben élével heraldikailag balra néző, álló helyzetű nyeles fejsze látható. A fentiek alapján Nyírmártonfalva címerét a következőképpen adhatjuk meg. Csücskös talpú, kék alapszínű címerpajzsban, élével heraldikailag balra néző, ezüst színű nyeles fejsze. Nyírmártonfalva címere 89