Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének a központi (nagyváradi) járás területén lévő községi címerekről Biharvármegye biharkeresztesi járása 7 községének czimeres pecsétje ügyében 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt átiratára - a közlemények visszazárása mellett - a következőkről van szerencsém értesítem Méltóságodat. 1. Bihar szentjános (Szent-János) község legrégibb pecsétje a község 1792. évi kiadványain (Kancz. Conscr. Bonorum fasc 4. nr. 53) található, mely „Szent Jan(os) F(alu) P(ecsétje) 1722" köriraton belül czimerül: czölöpön ülő, (heraldikailag) jobbra fordult sólymot mutat. Ettől teljesen eltérő a czimergyűjteményünkben őrzött s a XIX. század elején keletkezett pecsét, mely „Szent János" köriraton belül czimerül: lombos fát mutat. Ugyancsak lombos fát ábrázol az 1864-ben vésett s „Szent János Község Pecsétje" körirattal ellátott pecsét is, melynek lenyomatait a község most küldte be s melynek egy példánya gyűjteményünkban is őriztetik. Az új pecséten a zöld pázsiton álló lombos fa kék színű czimerpajzsba foglalva volna alkalmazandó. 2. Bors község legrégibb pecsétjét, mely ,3orsi Falu Pecsét" köriraton belül czimerül: búzakévét mutat, annak 1770. évi urbáriumán (Htt. Urb. Tab.) találjuk. Az 1818. évi pecsét, melyet a község most beküldött s a mely gyűjteményünkben is őriztetik, ,3 ors Helysege Petsetye" köriraton belül czimerül, (heraldikailag) jobbról hegyével felfelé s élével kifelé fordított csoroszlyát, balról pedig szintén hegyével fölfelé s élével kifelé fordított ekevasat mutat. Ezt a czimert találjuk az 1909-ben készült s most használatban levő bélyegzőn is. Az új pecséten a fent leírt elhelyezésben, ezüst színjelzéssel a csoroszlya és ekevas vörös színű czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. 3. Kisszántó községnek beküldött pecsétje a XIX. század elején készülhetett. A pecsét, mely gyűjteményünkben is őriztetik, ,JC(is) Szantai Helyseg Pecsettye" köriraton belül czimerül: zöld pázsiton álló, lombos tölgyfát mutat. Az új pecséten a leírt czimer rendes czimerpajzsba foglalva alkalmazandó, a pajzs mezeje pedig ezüst szinűnek jelzendő. 7.Nagyszánló község legrégibb pecsétjét annak 1770. évi urbáriumán (Htt. Urb. Tab.) találjuk. Az igen kezdetleges kivitelű pecsét,,Nagy Szanto" visszájára vésett köriraton belül czimerül; ekevasat, csillagot és kést vagy talán csoroszlyát mutat. A községnek 1847. évi iskola szerződésére (Htt. közokt. elemi fons 17. pos. 45.) nyomott pecsét, melynek két példánya gyűjteményünkben is őriztetik,, ,Nagy Szanto Falu Petset" köriraton belül czimerül valami ötágú búzakalász formájú növényt tüntet fel, melytől (heraldikailag) jobbra, hegyével fölfelé s élével befelé fordított ekevas, balra pedig hegyével kifelé fordított görbe kés látható. A most beküldött bélyegző-lenyomatokon czimerül ugyanazon ötágú növény látható, csakhogy az ekevas (heraldikailag) a bal oldalon, a kaszapengévé torzított kés pedig a jobb oldalon alkalmaztatott. A község jelentése szerint a czimerében látható növény ötágú búzakalász. Mivel azonban a búzakalászt ötágúnak ábrázolni képtelenség s ez valószínűleg a pecsét-véső ügyetlensége folytán történt, az új pecséten kékszínű czimerpajzsba foglalva, zöld pázsitból kinövő öt, különböző magasságú búzakalász volna alkalmazandó, melyektől jobbra és balra - az 1847-i iskolai szerződésre nyomott pecsét szerint - a fent leírt elhelyezésben, az ekevas és kés ábrázolandó. Az összes pecsétügyek a községekkel közlendők s a válaszok beérkezte után a Belügyministerium elé terjeszthetők. Budapest, 1913. április 9-én dr. Csánki orsz. levéltárnok, min. osztálytanácsos. 100
