Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Bihar megye A mai Hajdú-Bihar megye területénekjelentős része az egykori hatalmas kiterjedésű Biharországhoz tartozott. Az államalapítás korában létrejött s a történelmünk folyamán mindig jelentős, kiemelkedő szerepet játszó vármegye sorsát alapvetően a trianoni békeszerződés pecsételte meg, amely a megye területének kétharmadát, a megyei székhellyel, Nagyváraddal együtt Romániának ítélte. A Csonka-Bihar a két világháború közt, majd 1944 után néhány évig önálló törvényhatóságként még tovább élt Berettyóújfalu székhellyel, 1950-ben azonban egyesítették Hajdú megyével. Bihar vármegye címerét arról az I. Lipót által adományozott kiváltságlevélről ismerjük, amelyet a török kiűzése és Nagyvárad felszabadulása (1692) után adományozott, s amelyben az ad^ ^ dig az erdélyi fejedelemséghez ^ tartozó törvényhatóság jogait helyreállította, illetve magyar kiBihar megye címere rályi részről újból megerősítette. A varmegyek cimereről, illetve pecsétjéről egyébként történelmünk folyamán első ízben — országosan — az 1550. évi törvénycikk intézkedett, amely kimondta, hogy minden vármegyének legyen egy bizonyos pecsétje, amely biztos zár alatt tartandó. Bihar vármegyének tehát már a lipóti adományozás előtt kellett lenni címerének, amely gyökeresen nem lehetett más, mint a török kiűzése után használatos. Maga a címerkép más vármegyék és egyéb települések esetében sem ismeretlen módon a megye földrajzi tagozódására, jellegzetességeire utal. A csücskös talpú pajzs alsó harmadánál vágott, s az alsó részben folyóvízre utaló kék színű mezőben, három-három vízinövény között, három, heraldikailag balra úszó hal látható, amely nyilvánvaló utalás a megye egyik jellegzetes földrajzi tájegységére, a Sárrétre. Az alsó harmad fölött, zöld színű mezőn állva, kék alapon heraldikailag jobbra arany színű búzakéve látható, amely a megye termékenységéről nevezetes alföldi részeire mutat, míg heraldikailag balra magasba szökő hegység, felette szőlővessző, két fürt szőlővel. A hegy Bihar vármegye jellegzetesen szép részét, a belényesi havasokat és egyéb hegyvidéki részeit (Rézalja pl.) jeleníti meg, a két szőlőfürt pedig egyértelmű utalás a híres érmelléki szőlőkultúrára, amely már a 16. századtól messze földön híres volt. A pajzs fölött arany színű rangjelző korona látható, amely heraldikailag bal oldalról vörös-ezüst színű, jobbról pedig kék-arany színű sisaktakaró díszít. Ujabban a címer domborműves változatát elhelyezték a vármegyeháza szecessziós stílusban épült székházának kapualjában, utalván arra, hogy Hajdú vármegye székháza a bihari részekkel történt egyesítés után immár Hajdú-Bihar megye székháza is. 10
