Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

» Zsáka Irr ott forrásainkban a 14. század első évtizedeiben (1322) bukkan feliszólaka, később Izsáka név en. 1552-ben Isaka néven öt telekkel Isakai Osvald birtoka. A falunévről magát elnevező Izsákai család az 1540-es években erődíthette meg udvarházát, amelynek szerepe Szolnok török kézre kerülte után (1552) értelemszerűen megnőtt, s várrá épült ki. Zsáka vára a 16. és 17. században fontos szerepet játszott a térség védelmében. 1566-os ostromáról korabeli ábrázolás is maradt ránk. Az idegenek számára nehezen megközelíthető, mocsaraktól védett vár jelentőségét mutatja, hogy Bocskai István — miután belátta a német támadás elkerülhetetlenségét — Nagykereki várából minden értékes ingóságát Zsákára vitette át, s itt őrizték a foglyul ejtett Petz JáV V— J nos császári ezredest is. A zsákai 2 ^^ v ár pusztul ás a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadj áratát követően, Erdély bukásakor következett be. 1659-ben még Zsáka címere állt, mert a debreceniek a zsákai várba szorultaknak adtak élelmiszereket, de a következő években elpusztult. 1677-ben már várromként említik. Földesura a 17. századtól kezdődően kisebb-nagyobb megszakításokkal a Rhédey család volt. Zsáka jobbágyfalu pecsétnyomója 1724-ből ismeretes. Jobbágyfalu esetében szokatlan, de a vár megléte és szerepe miatt érthető módon címerképe hasonlít a katonai szerepük miatt kiváltságos bihari kishajdúvárosokéhoz. Körirata: SUKA FALUIAIE ANNO 1724. Pajzs alakban ágaskodó oroszlánt ábrázol, lába előtt csillaggal, felette koronával. A pajzsot két oldalt sisaktakaróra utaló foszladék díszíti, a sisak viszont heraldikailag szabálytalan módon hiányzik. Az oroszlán a katonai vitézség, bátorság és kitartás jelképe, s az itteni végbeli katonák hősiességére emlékeztet. 74