Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Mezőpeterd A község első írásos említése 1291-ből valói. Ekkor a falu 10 kepe tizedet ad a váradi püspöknek. Papja 1332-34-ben három garas, 1335-ben pedig öt garas pápai tizedet fizet. Tehát egyházas hely. 1552-ben 10,5 portával írták össze, a 16. század végén is lakott hely magyar népességgel. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartja számon. A 18. század folyamán román lakosság szállja meg. Középnemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy familia tulajdona. A község általunk legrégebbről ismert címerképpel ellátott pecsétjének lenyomata az 1770. évi urbáriumon található. Körirata: MEZŐ PETERD ANNO 1761 (?). Ezen belül címerképként hegyével fölfele, s heraldikailag balra fordított ekevasat alkalmaztak. 1786-ban újabb pecsétnyomót készítettek, amelynek körirata: MEZŐPETERD PECSETE, címerképe pedig gyakorlatilag megegyezik az előzőekben leírtakkal. Az ekevas Mezőpeterd címere címerkéntvaló alkalmazása a jobbágyfalvak esetében gyakori, s a község jogállását, földművelő voltát volt hivatva kifejezni. 1905-ben új bélyegzőt készítettek, ahol az ekevas megfordítva, tehát hegyével jobbra szerepelt. Az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság, amelynek egyik feladata az ország települései címereinek felülvizsgálata és helybenhagyása volt, ezt a változtatást észrevételezte, s az eredeti elhelyezést írta elő. E szerint Mezőpeterd címere a következő: Vörös színű címerpajzsban hegyével felfele s élével heraldikailag balra fordított lebegő ezüst színű ekevas. 65