Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

A nemrégiben városi rangot nyert határmenti település Hajdú-Bihar megye egyik legrégebben említett helysége, 1214-ben Boleszló váci püspök Fancsal néven a leleszi prépostságnak adta, s mivel Ártánd mellett sorolták fel, így azonos az Artánd mellett nyugatra fekvő Fancsallal, amelyet viszont 1374-ben más néven Keresztesnek neveznek. Tudjuk azt is, hogy 1284 és 1290 között két részből állt, egyik fele V. István adományából a váradi Szent Kereszt oltár mesteré, másik fele a váradi káptalané. A település új neve tehát innen magyarázható. Egyházi birtoklása egyébként egészen 1848-ig kimutatható. 1552-ben a váradi püspök birtoka, s az volt közvetlenül 1848 előtt is. Lakossága a 16. század második felében református hitre tért. A magyarság számára általában, de a térségre különösen sok szenvedést hozó 17. század folyamán elnéptelenedett, s Várad viszszavonulásának évében (1692) hat keresztesi családot Báránd községben írtak össze, akikről megjegyezték: körülbelül négy éve menekültek ide elpusztult lakóhelyükről. A hódoltság megszűnése után egyébként gyorsan újjátelepült, s 1715-ben 24, 1720-ban pedig 75 jobbágycsaláddal írták össze. Lakossága tisztán magyar és református 1773-ban is. Mezőgazdasági jellegű település, amelynek mintegy 10 000 holdas határát a múlt század derekán változatos minőségűnek mondták, amely legjobban a búzát, zabot, tengerit termi meg, de vetnek itt árpát, kölest, burgonyát és is. Folyóere a Kutas nevű vízfolyás volt, amely a Sebes-Körösből szakadt ki. Címerképe híven fejezi ki történetiségét, s elsősorban a lakosság földhöz való kötődését jelzi. Legrégibb címerképe az 1751-ben készült községi pecsétnyomóról ismeretes, amely az úrbéri felméréshez készült, s 1770. szept. 23-án kiállított úrbéri kilenc kérdőpontról ismeretes. Körirata a következő: KERESZTESI PECSET 1751. A címerkép tojásdad pajzsban lefele álló, élével heraldikailag balra fordított csoroszlyát ábrázol, pajzstartóként pedig kétnövényi ágat (fűzfaág?) alkalmaztak. 1820-ban új címeres pecsétnyomót készítettek, amelynek körirata: M. KERESZTES PECSETJE 1820. volt. Itt jegyezzük meg, hogy Biharkeresztes neve eredetileg Mezőkeresztes volt, s azt csak az ország településeinek törzskönyvezésekor változtatták mai nevére, megkülönböztetve a Heves megyei Mezőkeresztestől. A pecsétnyomó M betűje tehát a Mező előtag rövidítése. Címerképe is változott, s ez heraldikailag balra fordított aratósarlót s vele szemben álló búzakévét mutatott. Biharkeresztes címerét ennek alapján következőképpen adhatjuk meg. Kék színű pajzsban heraldikailag jobbra fordított, fogazott élű és ezüst színű aratósarlóval szemben arany színű búzakéve. Tekinttel arra, hogy már a legkorábbi címerképben is pajzsba foglalt valóságos címerrel állunk szemben, azt kiegészíthetjük sisakkal, koronával és sisaktakaróval, amelynek színezését heraldikailag jobbról kék-aranyban, heraldikailag balról pedig vörös-ezüst színben adhatjuk meg. Biharkeresztes Biharkeresztes címere 47