Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Sáránd Régebben Bakósáránd néven (is) szerepel. Első említése 1219-ből való. A 16. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié. Hajdúkiváltságolásának időpontj át nem ismerjük ugyan, de az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) a hajdúvárosok sorában említi, amely egyben azt is jelenti, hogy legkésőbb 1626ban már a hajdúvitézek birtokában volt. Várad török kézre kerülte után a váradi törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek. A török kiűzése után a város egykori kiváltságait az udvar nem ismerte el, s Esterházy Pál nádornak adományozta, s így az Esterháyak derecskei uradalmának része lett. A lakosság a város hajdújogáról épp úgy nem feledkezett meg, mini a többi egykori hajdútelepülésen. Tovább használták a hajdú'

y " ' —

y városi múltra utaló pecsétnyomó^——1 jukat, s a település címerét is innen ismerjük. A címerpajzsban támadó vívó állásba helyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó Sáránd címere vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelemtettek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható! A pecsétlenyomat köriratának olvasata a következő: BAGO + SARAND PECSETE ANNO + 1694. A pecsétnyomó készítésének éve tehát Várad 1692-ben történt visszafoglalása és az Esterházyaknak történt elzálogosítás közé esik, s érthetően hangsúlyozza a település egykori kiváltságát. 36