Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Derecske Forrásainkban 1291/4-ben említik. 1311-ben a debreceni uradalom része. A török hódoltság előtt nagy helység, több birtokos kezén. A 17. század elején több adat is utal arra, hogy hajdúkatonák is laknak itt, de hitelt érdemlően a város hajdújogát 1631-ben tudjuk csak bizonyítani. Ekkor a harmadik hajdúfelkelés lezárásaként I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Gyulafehérváron kelt oklevelének erejénél fogva ezer (!) hajdúvitézt telepít le Erdélyi András hajdúgenerális, korábban böszörményi kapitány vezetésével. Címeradományozás ekkor nem történik. Ettől függetlenül Derecske hajdúváros épp úgy él a címerhasználattal, mint a többi bihari hajdúváros. 1692-ben is jelentős hely. Akárcsak a bihari kishajdú városok többsége, Derecske is az Esterházyak kezére kerül, sőt a nemsokára kialakított uradalom székhelye és névadója lesz. A mezőváros továbbra is használja a hajdúvárosi múltra utaló címerét, Derecske címere amelyet az 1749-ben készült pecsétnyomó lenyomata alapján ismerünk. Ennek körirata a következő: SIGILLUM OPPIDI DERETSKE 1749. Címerképe két egymással szembeforduló, ágaskodó, kétfarkú, nyelvét kiöltő oroszlánt mutat, amelyek két mancsukkal közösen tartanak egy egyenes kardot, a kard hegyén egy levágott ellenség (török?) feje látható. A derecskei nemesi kommunitás is használt pecsétnyomót, s értelemszerűen címert is. Az 1840-ben készült pecsétnyomó körirata a következő: DERECSKEI NEMESSÉG PETSETJE. Címerképe pedig az alábbi ábrázolást mutatja: A címerpajzsban szablyát tartó, páncélos jobb kar látható, a pajzs feletti sisak vitézi nyüt sisak, a sisakdísz pedig szablyát tartó sasmadár. A pecsétnyomó címerképének két oldalára az 1840-es évszám van elosztva. A város címerét az 1749-es pecsétnyomó címerképe alapján 1991-ben hivatalossá nyilvánították, némi móaosítással. 27