Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének az egykori cséffai járásban lévő, de ma Magyarországon lévő községi címerekről Biharvármegye cséffai járása 3 községének czimere tárgyában 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt megkeresésére — s közlemények visszazárása mellett — a következőkről van szerencsém értesiteni Méltóságodat. 1. Körösnagyharsány (Harsány) község beküldött, 1630. évszámmal ellátott pecsétje, melynek két példánya gyűjteményünkben is őriztetik, nem ebből a korból való, hanem a községnek valamely régibb, valószinüleg 1630. évi pecsétnyomója alapján készülhetett. A pecsét „Harsani Varassanak Peczeti" köriraton belül: czimerül (heraldikailag) jobbfelül dombon álló, lapos, gömbölyű födéllel ellátott kerek tornyot mutat, melyen alul boltozatos kapu, e felett pedig két boltozatos ablak látható. A czimer bal oldalán a torony felé fordult, ágaskodó s nyelvét kiöltő oroszlán van ábrázolva, mely jobb lábát ragadozásra nyújtja, baljában pedig kivont egyenes kardot tart. A községnek most használatban levő bélyegzője is ugyané czimert mutatja. Az uj pecséten a most leirt czimer kék szinü czimerpajzsba foglalva alkalmazandó, csakhogy helyesebb méretekben, t. i. a domb magasabbnak, az oroszlán pedig kisebbnek rajzolandó. 2. Mezőgyán község legrégibb pecsétje a község által beküldött 1852. évi hagyatéki leltáron látható, mely „Mező Gány 1703" köriraton belül czimerül: lombos ágon álló, (heraldikailag) balra fordult, kiterjesztett szárnyú gémet mutat. A most használatban levő bélyegzőn a gém ágon ülve és jobbra fordulva van ábrázolva. A czimerképet pedig alul szalaggal összekötött koszorú veszi körül. Az uj pecséten az 1703. évi pecsét nyomán lombos ágon álló, balra fordult, kiterjesztett szárnyú vörösgém volna ábrázolandó ezüstszínű czimerpajzsba foglalva, a jelenleg használt bélyegzőn látható koszorú pedig, mivel a czimerkép pajzsba foglaltatik, mint felesleges mellőzendő. Az e községre vonatkozólag az 1911. jul. 3-án 5915/eln. számú átirattal megküldött iratokat ide átcsatoltam. 3. Sarkadkereszt úr község legrégibb pecsétjét annak 1770. évi urbáriumán (Httó; Urb. Tab.) találjuk. A pecsét kétoldalt czifraságokkal körülvett kerek czimerpajzsot mutat, melynek czimerképe azonban ki nem vehető. A pajzs felett valami gömbölyű tárgy, e fölött csillag, a csillagtól jobbra A. balra pedig K. betű látható. A községnek 1809. évi iskolai szerződésére (Htt. 1811. Sehol. Nat. fons 3. pos. 11.) nyomott pecsét, melynek egy példánya gyűjteményünkben is őriztetik, „Keresztúr Pecse" köriraton belül hegyével fölfelé és élével (heraldikailag) jobbra fordult ekevasat és csoroszlyát mutat. Ugyanezen motívumokat találjuk a község által beküldött s gyűjteményünkben is őrzött „Sarkad Keresztúr Község Pecsétje 1862" köriratú pecséten is, mely czimerül: két egymásba lett kezet tüntet föl, melyek felett ( heraldikailag) jobbról hegyével lefelé s élével befelé forditott ekevas, balról pedig hegyével fölfelé s élével kifelé forditott csoroszlya lebeg. Az uj pecséten a most leirt 1862. évi czimer, vörös czimerpajzsba foglalva, volna alkalmazandó. Mindhárom czimerügy a községekkel közlendő s a válaszok beérkezte után azok a Belügyministerium elé terjeszthetők. Budapest, 1913. május 10-én dr. Csánki orsz. főlevéltárnok, min. osztálytanácsos. 115