Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének a központi (nagyváradi) járás területén lévő községi címerekről Biharvármegye belényersi járása 4 községének czimeres pecsétje 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt megkeresésére - a mellékletek visszazárása mellett - a következőkről van szerencsém a tekintetes Elnökséget értesiteni. 1. Belényes község czimeres pecsétjét Vitéz János váradi püspöktől Belényesen, 1451. okt. 28-án kelt kiváltságlevelével kapta. A kiváltságlevélben (Hit. másolata Dl. 36982.) foglalt leirás szerint készült a község által beküldött, egykorú, rézpecsétnyomó. A pecsét „Sigillum Opidi Belynes" minuskulás köriraton belül czimerül: alacsony sziklákból térden fölül kiemelkedve: szent László királyt mutatja, fején háromágú liliomos koronával, vállig felemelt jobbjában az ország almáját, baljában pedig csatabárdot tartva. A palástban ábrázolt király, ugy mint aderzsi falfestményen (Nemes-Nagy: A Magyar Viseletek Története 31. tábla 1. ábra) teljes pánczélzatba, t. i. mellvasba és a felső lábszárakat elfödő pikkelyes pánczélba (hómerba) van öltözve. A czimer mezejét apró, stilizált rózsák diszitik. Az 1600. és 1960. évi kiadványokra (Vár. és Közs. Ir.) és az 1770. évi urbáriumra (Httó., Tab. Urb.) nyomott pecsétek tanúsága szerint Belényes ezen régi pecsétnyomójával a XVHI. század második feléig élt. 1770. és 1778. között készült a régi pecsét alapján azon pecsétnyomó, melynek lenyomata gyűjteményünkben őriztetik és amelyet a község 1778. évi kiadványain (Kincst. o.; Urb. et Conscr. Fase. 125. Nro. 1.) használt. Az utóbbi pecsét körirata - nyilvánvalóan a véső tudatlansága folytán értelmetlen, betűkhöz már csak némileg hasonlitó jelekké torzult, a szent király és a sziklák is igen ügyetlenül vannak ábrázolva, a czimer mezejében pedig a rózsák helyett csillagokat látunk. Az uj pecséten tehát a szokásos kék szinü czimerpajzsba foglalva az 1451. évi pecsétnyomó czimere alkalmazandó. A sziklák természetes szinüek legyenek, a szent király ezüst pánczélba és biborpalástba öltözötten, fején arany koronával, feje körül dicsfénynyel ábrázolandó. A jobbjában tartott arany országalmán a kereszt ezüst, úgyszintén ezüst a baljában tartót, élével kifelé fordított csatabárd is. A czimer kék mezejét stilizált ezüst rózsák borítják. A szent király arcza, mely a régi pecséten alig látható, a győri székesegyházban őrzött Szent László ereklyetartó hermája (Czobor-Szalay: Magyarorsz. Tört. Emlékei az ezredéves kiállításon 158. lap, 198. ábra) után rajzolandó. A község abbeli kérelmével, hogy a pecsét köriratába a „város" elnevezés felvétessék, elutasítandó, mivel az ujabb törvények szerint (1871: XVIII. tcz.) e czim meg nem illetheti. Helyette az egyedül törvényes „község" elnevezés alkalmazandó. 2. Biharkaba (Kébesd) községnek legrégibb pecsétje a községnek több más községgel együttesen kötött iskolai 1788. évi szerződésére (Httó.; Sehol. Nat. 1788. fons 30. pos. 4.) van nyomva. A pecsét, melynek egy példánya gyűjteményünkben is őriztetik, „Kebesd Possessio" köriraton belül, czimerül: hegyével lefelé és élével (heraldikailag) jobbra fordított ekevasat mutat, mely alatt hegyével jobbra fordított csoroszlya lebeg. A jelenleg használatban levő nedves bélyegző most beküldött lenyomata zöld pázsiton álló (heraldikailag) jobbra fordult kost mutat. Az uj pecséten tehát a szokásos kék szinü czimerpajzsba foglalva a község jelenleg használt czimere alkalmazandó. A köriratban a járás megnevezése, mint szabályellenes, mellőzendő. 3. G or bolyfalva (Dzsoszán Gurbesd) községnek legrégibb pecsétje gyűjteményünkben őriztetik. A pecsét, mely a XVIII. század közepe táján keletkezhetett, „Possessio Gyoszan Gurbest" köriraton belül czimerül: hegyével lefelé és élével (heraldikailag) jobbra fordított ekevasat s alatta hegyével jobbra fordított csoroszlyát mutat, melyeket két pálmaág övez. Egészen hasonló pecsétet látunk a községnek több más községgel együttesen kötött 1788. évi iskolai szerződésén (Httó.; Sehol. Nat. 1788. fons. 30. pos. 4. Kebesd alatt) is, csakhogy ezen a pálmaágak helyét czifraságok foglalják el. A jelenleg használatban levő nedves bélyegzőnek most beküldött lenyomatán a régi czimernek mintegy kibővítését látjuk: t. i. szántóföldben álló, (heraldikailag) balra fordított talyigás ekét. Mivel Körösszakái biharmegyei község czimerében szintén eke (habár heraldikailag balra fordítva) \ an ábrázolva, ajánlatos volna, hogy a község régi czimeréhez térjen vissza. Ez esetben az uj pecséten a szokásos kék czimerpajzsba foglalva ezüst ekevas és csoroszlya alkalmazandó, az azokat övező zöld 112