Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
Az Origó et Status a hajdúk történetének a tárgyalását a Dózsa-féle parasztháborútól, illetve az 1514-es országgyűlési törvényektől kezdi, s érdekes módon a hajdú nevet a magyar hajtó szóból eredezteti, amelyet ma is az egyik lehetséges megoldásnak tartunk. 25 4 Végigtekinti a hajdúkkal foglalkozó országgyűlési törvénycikkeket, nagy gonddal foglalkozik Bocskai István adományleveleivel, illetve az ennek alapján történő birtokba iktatásokkal. Elemzi Böszörmény hajdújogának az eredetét, majd pedig áttekinti Bocskai adományainak érvényesítését az 1608-as országgyűlésen. Különös gonddal veszi sorba azokat a megerősítő okleveleket, amelyeket a hajdúvárosok a magyar királyoktól szereztek, majd ut&l a Hajdúkerület megszüntetésére II. József alatt, illetve az 1790-ben történő visszaállítására és az ekkor született országgyűlési törvénycikkekre. Ezután sort kerít a Szabolcs megyéhez fűződő viszony történeti gyökereinek a taglalására, majd a kamarai fennhatóság alá helyezés történetét tárgyalja, s foglalkozik az 1751-ben a hajdúvárosok rendezésére kiküldött bizottság véleményével. Tárgyalja a főkapitány-választás rendjét, megemlítve Nánási Oláh Mihály megválasztását 1809-ben. 25 5 Ezután következik az adózás kérdésének az elemzése, szembesítve azt a különböző adománylevelekkel, majd a társadalmi rétegződés taglalása, illetve a hajdúvárosok által viselt terhek tételes és évenként részletezett felsorolása (katonaállítás, újoncállítás és egyéb háborús terhek). Ez utóbbi az 1815-ös esztendőig megy el, s ez az évszám is az 1821es megjelenést támogatja. 25 6 Az egész emlékirat szelleme a Hajdúkerület adott társadalmi és birtokviszonyainak a védelmét sugallja, illetve azt, hogy a hajdúvárosok jogai kétségbevonhatatlan szilárd privilégiumokon nyugszanak. Az emlékirat keletkezésének a hátterét egyébként a következőkben jelölhetjük meg. 1821. március huszonegyedikén helytartótanácsi rendelet írta elő, hogy a hajdúvárosokban a nemesség ingó vagyonait, illetve a hajdúleszármazottakat személy szerint össze kell írni és meg kell adóztatni. 25 1 E rendelet kiadása a királyi biztos véleményezésének volt köszönhető. Ez ugyan a sem nem nemes, sem nem hajdú lakosokat megnyugtatta ugyan, de annál nagyobb ellenállást szült a másik két társadalmi rétegben, amelyeknek érdekeit pedig minden feszültség ellenére is végeredményben a hajdúkerületi tisztikar képviselte. Ezt megelőzően néhány nappal a királyi biztos — Pálffy József — rendkívül kellemetlen és sok bajt okozható kérdéseket tett fel a Hajdúkerület tisztikarának. Nevezetesen az iránt érdeklődött, hogyan történtek 254 Ennek tudományos megalapozása Takács Sándor: Hajdú. Nyelvtudományi Közlemények. 30. évf. 1900. 348—350. 255 Origó et Status... i. m. 24. Külön megemlíti, hogy Nánási Oláh Mihály az egy. kori hajdúkerületi főkapitánynak, Nánási Oláh Jakabnak a leszármazottja. „Officium isthoc Supremi Capitanei quo jam olim Jacobus quondam Oláh de Nánás fungebatur. Nepos illius modernus Supremus Capitaneus Michael Oláh de Nánás consecutus est." A következőkben utal a főkapitány-választás rendjében történt változásra. 256 Sillye Gábor: A Hajdúkerület története. I. m. 108. oldalán a Hajdúkerület által viselt terheket 1840-ig vezeti le, említve az 1830. évi újoncállítást és koronázási illetéket. 257 Uo. 82. 70
