Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
1781 karácsonyán volt utoljára legátus, ekkor Ûjvàrosra (Balmaz-, Szabolcs megye) ment. 4 Nánási Oláh Mihály a jelek szerint nem lakott bent a Kollégiumban, hanem a tehetősebb diákok módjára kint a városban volt a szállása^ s onnan járt be az órákra. Megtehette! Kollégiumi tanulmányait 1782-ben fejezte be, hogy tudását hamarosan a Hajdúkerületnél kamatoztassa. 4 5 A kollégiumi neveltetés azért is volt fontos számára, mert ekkor tehetett szert számos olyan ismerősre, akikkel élete során hivatali és személyes kapcsolatban állott. így például tudjuk, hogy a hadházi születésű, de később Böszörménybe költöző Györjfy József, aki itt a város nótáriusa is lett, s aki a Hajdúkerület vezetésében is fontos szerepet töltött be, szintén a Debreceni Református Kollégiumban végzett. Györffy egyébként egy időben alkapitány. Sőt éppen 1809-ben, a főkapitány választáskor ő volt a kerület kapitánya, ráadásul a főkapitányi tisztségre az egyik jelölt is. Jablonczay Petes János halála után egészen Nánási Oláh Mihály megválasztásáig a folyó ügyeket hivatalból ő látta el, erre megbízást is kapott a kerületi közgyűléstől, amelyet persze természetesnek is kell tartanunk. 4 6 A Hajdúkerület szellemi elitje érthető módon szintén a Debreceni Kollégiumban kapta szellemi kiképeztetését. Említenünk kell például Diószegi Sámuelt is, aki ugyan debreceni volt, de akinek nagyon szoros hajdúvárosi kapcsolatai is voltak. így többek között 1784-ben Hajdúböszörményben rektor, majd külföldi (göttingeni) tanulmányai után 1789-ben Hajdúnánáson, majd pedig 1793-tól 1803-ig Hajdúböszörményben református pap. Ekkor Debrecenbe költözött. 1809-ben esperes, majd egyházkerületi jegyző. Sógorával Fazekas Mihállyal, a Lúdas Matyi szerzőjével közösen megírta a Magyar Fűvész Könyvet, amelyet ma is a magyar tudománytörténet nagy vállalkozásának tartunk. 4 7 44 Nánási Oláh Mihály legációit a TtREL II. 11. a 2. alapján gyűjtöttem ki. A legációt ünnepi követségnek fordíthatjuk magyarra. A magyar reformátusoknál ugyanis a református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak, Pápa és Nagyenyed) a három fő ünnepre — karácsonyra .húsvétra és püskösdre — ún. legátusokat (küldötteket) bocsátottak ki az egyes gyülekezetekhez. A legációba menő ifjú kis könyvecskét vitt magával, amelybe bevezették a kollégiumot illető adományokat. A legátusok az ünnepen prédikációt tartottak. E szokás valószínűen a reformáció korában alakulhatott ki, bár az első adat rá 1630-ból való. A Helytartótanács 1759-ben betiltotta, s csak 1776-ban engedélyezte újból. Vö. Dézsi Lajos: Vázlatok a legáció történetéből. Közlöny, 1893. évf. 6—8. sz. 45 TtREL II. 1. e. 1. 46 A Györffy család bihari eredetű, őseik Sassról költöztek Hadházra. Ebből a családból származik egyébként Györffy István is, a magyar néprajztudomány nagy alakja. Györffy János 1702-ben Hadházon bekerült a proprietárius hajdúk közé. Ennek utóda Györffy Mihály hajdúkerületi táblabíró, felesége Dömsödy Klára debreceni szenátor lánya. Ennek fia az említett József. Tudományokat kedvelő ember volt, sok magyar és német nyelvű könyve maradt az utókorra. A kollégium elvégzése után költözött át Böszörménybe. Győrössy Zoltán oki. gépészmérnök 1927-ben készült kéziratos összeállítása alapján. Hajdúsági Múzeum Történeti Adattára. 7277. 47 Vö. Csűrös Ferenc: A debreceni Füvészkönyv és írói. Debrecen. 1907. 20
