Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

A német katonai potenciál erősítésének másik módját a magyarországi német lakosság körében végzett toborzás jelentette. A Sztójay-kormány hozzájárult, hogy az önkéntesség látszólagos meghagyása mellett — lényegében kényszersorozással — 1944 szeptemberéig 60 ezer embert sorozzanak be a Waffen (Fegyveres) SS kötelékébe. Felállították a 22. SS önkéntes lovashadosztályt és a 18. SS páncélgránátos hadosztályt. Ezzel a német egységekben szolgálatot teljesítő magyarországi németek száma elérte a 100 ezer főt.

4

0 A németbérenc magyar kormány és vezérkar által végrehajtott katonai erőfeszítések vajmi keveset enyhítettek a német hadvezetés alapvető gondjain — különösen a második front megnyílása után. Arra azonban elegendők voltak, hogy egyrészt némiképpen erősítették a fasisztáknak keleti fronton történő védekezését, másrészt jelentősen hozzájárultak a németek romániai, balkáni pozícióinak időleges meghosszabbításához — katonai, gazdasági, politikai vonatkozásban egyaránt. A magyar nép szempontjából viszont súlyos következményekkel járt. A rosszul felfegyverzett, a modern hadviselés tekintetében alkalmatlan magyar alakulatok óriási vérveszteségeket szenvedtek, amelyek a későbbi magyarországi hadműveletek során még jelentősen növekedtek. Ugyanakkor lehetőséget adott hazánk további gazdasági kifosztásához, a magyar progresszív erők részleges megsemmisítéséhez, a magyar zsidóság szörnyű kálváriájához. A német fasiszták viszont vitathatatlan eredményként könyvelhették el maguk számára, hogy uralmuk némi meghosszabbítását elérték. Németországban és a megszállt területeken tovább tombolhatott a fasiszta téboly, s újabb embermillók váltak értelmetlen áldozatokká egész Európában. Egyértelműen leszögezhetjük, a német megszállásban alárendelt jelentősége volt a gazdasági meggondolásoknak. Az azonban világos, hogy a fasiszta Németország az előállott, helyzetben fokozni fogja a magyarországi tartalékok intenzívebb felhasználását hadi célkitűzései megvalósítása érdekében. A háború folyamán a magyar politikai, gazdasági vezetés egyre növekvő ütemben fokozta a gazdasági támogatást előbb a német győzelem reményében, később az egyre agresszívabbá váló fasiszta követelések miatt/'

7 Ebben jelentős szerepet játszott a magyar uralkodó osztály angolszász orientációjú, illetve a tengelyhatalmak győzelmében kételkedő csoportjának (Teleki, Bethlen, Kállay stb.) az a politikai felfogása, hogy a németeknek inkább gazdasági téren, mintsem politikai, katonai vonatkozásban kell engedményeket tenni. Ez a magyarázata annak, hogy bár az anangolszászokkal megkötött 1943 őszi előzetes fegyverszünet a németeknek nyújtandó gazdasági segítség határozott csökkentését írta elő, ennek ellenére a gazdasági szállítások 1944 elejére növekedtek valójában. Kállay miniszterelnöksége idején a német adósság 500 millió márkával növekedett, s 1944 elejére elérte a 800 millió márkát. A magyar iparban struktúramódosulás következett be a németeket kiszolgáló hadiipar fokozásával és szükséges alapvető nyersanyag kitermelés növelése következtében. A 46 Magyarország története i. m 1159.; Ránki Gy. i. m. 197. Az őszi kényszertoborzásokkal együtt az 1944. március után az SS-be lépettek számát legfeljebb 50 ezer főre becsüli. 47 Magyarország története i. m. 1129—1149. Részletes elemzést ad a magyar gazdasági helyzet háború alatti helyzetéről. 29