Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

tonai együttműködés csökkentésére, a magyar csapatok Oroszországból való kivonására, a németek gazdasági támogatásának megszűntetésére, a német megszállási kísérletekkel szembeni ellenállásra.

1

3 Kállay és köre úgy vélte, hogy ezzel a megállapodással elérték: — „Magyarországot kihúzták a szövetségesek az ellenséges országok listájáról"; — az angolok védelmükbe vették az országot, Magyarország nem fog szovjet érdekszférába tartozni; — az angol—amerikai csapatok megérkezéséig csupán két feladat vár rájuk: a belső rendet fenn kell tartani és nem szabad kiprovokálni a német megszállást. Ez az alapállás határozta meg a kormány tevékenységét 1944. március 19-ig, de a Németországnak nyújtott gazdasági segítség éppen 1944 elejére futott fel az eddigi legmagasabb szintre. A voronyezsi katasztrófa után a csekély harcértékű 2. magyar hadsereg továbbra is a keleti fronton tartózkodott. Semmit sem tettek a vezérkarban túlsúlyra jutó és a politikában egyre nagyobb szerepet járszó szélsőjobboldali, feltétlen németbérenc elemek visszaszorítására. A történelmi fejlemények azonban másként alakultak, mint ahogy azt Kállayék szerették, várták volna: az angolszász csapatok nem szálltak partra a Balkánon, és Olaszországban is csiga-lassúsággal haladtak; a Vörös Hadsereg a Kárpátok előteréig nyomult előre; a németek tudomást szereztek a titkos tárgyalásokról, és megkezdték az előkészületeket Magyarország háborúból való kiugrásának megakadályozására. 1943. július 25-én letartóztatták Mussolinit, és feloszlatták a fasiszta pártot Olaszországban. Hitlerék számoltak a csatlós államok (Finnország, Románia, Bulgária, Magyarország) kiugrási kísérleteivel, amely végzetes következményekkel járt volna számukra. Ezért és a kormány titkos tárgyalásainak felderítése következtében már 1944 augusztusában meghozták a döntést Magyarországgal kapcsolatosan:

1

4 — stratégiai fontossága miatt katonailag meg kell szállni. Weichs tábornagy, a német délkeleti erők főparancsnoka szeptember 30-ra már el is készítette a tervezetét. Az Európában előállított katonai helyzet következtében Magyarország megszállásánál — egyelőre — figyelembe vették a Wehrmacht alakulatok mellett a román csapatok közreműködését is (Margarethe-terv) ; — a magyar belpolitikai viszonyok pontos feltérképezésére pedig Magyarországro küldték a német külügyminisztérium egyik legmegbízhatóbb és igen jó képességű tagját: Edmund Veesenmayert. E. Veesenmayer széles körű tárgyalásokat folytatott a különböző politikai színezetű csoportokkal — elsősorban szélsőjobboldali erőkkel. Tapasztalatait összevetette a különböző információival, és december 10-re elkészítette terjedelmes jelentését, amely magában foglalta konkrét javas13 Ránki György: 1944. március 19. i. m. 38. 14 Uo.: 49. 13