Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)
Tartalom
biztosan azonosítható. A Debrecen utca iránya egyértelmű, az csak Debrecen felé vezethetett, s megfelel a mai Kossuth Lajos utcának. Az Erdő utca iránya ugyancsak egyértelmű, s az a mai Petőfi Sándor utcának felel meg. Az Egyház utca ugyancsak adott, s a mai Balmazújvárosi úttal azonosíthatjuk. A kérdéses Rác utca ezek szerint a Nánási úttal azonos, illetve annak belvárosi szakaszával, ugyanis a későbbi főútvonal szerepét átvevő Dorogi út a városszerkezetben újabb fejleménynek tekinthető, ahogyan ezt a Beck Pál-féle térkép egyértelművé is teszi. Nem tekinthető véletlennek, hogy a város mai görög katolikus lakossága a „Rácz" utcával azonosítható helyen lakik. A mezőváros Böszörmény belső területe minden jel szerint nem terjedt túl a mai Jókai Mór, Lévai Sándor, Benedek János, Szondy György és a Csomaközy András utcák vonalán. Elképzelhető, hogy ezt az ovális alakú magot már abban az időben is palánkrendszer vette körül. 11 7 A Bocskai téri templom építése fontos szerepet játszott nemcsak a város belső terének kialakításában, hanem a településszerkezet jellegében is. 11 8 A templom ismert elődje gótikus stílusban épült, bár nyilvánvaló, hogy ennek helyén már korábban is templom állott. Amennyiben e későgótikus templom építése a Hunyadiak földesurasága alatt történt, talán már erődített jelleggel készítették, annál is inkább, mert a környék erődtemplomainak a kiépítése vagy legalábbis az előzménye erre a korra tehető. A hajdúszoboszlói és a hajdúdorogi erődfalmaradványok kutatása egyértelműen bizonyította, hogy az ekkortájt épülhetett kerítőfalas cintermet a XVI. század második felétől védelmi célra használták. 110 A templom zömök, vaskos tornya szemmel láthatóan eredetileg nem kapcsolódott szervesen a templomhoz, s attól függetlenül épült, s egy korábbi építési korszakra jellemző. Böszörmény erődített templomát egyetlen sarokbástyával a legkorábbi térképünk — Lázár deáké — is feltűnteti. Az eddigiekből egyértelmű, hogy a Kállóból áttelepült hajdúkatonák tulajdonképpen egy készen kialakult településszerkezetet vehettek át, egy jól kiépült, védelemre is alkalmas templommal a középpontjában. Katonai életformájukból adódóan természetesen e szerkezetet saját elképzeléseiknek megfelelően tovább javították. Mindenek előtt a belső városmagot erős palánkkal és árokrendszerrel látták el, s a belterületet valamivel kintebbre helyezték a korábbinál. Ez megfelel — nagyjából — a mai úgynevezett kis körút által övezett résznek. E körül helyezkedett el az ólas kertek övezete, amelynek a határát a mai nagykörút jelenti. A polgári hajdúk statumát alapul véve mondhatjuk, hogy az árokrendszer és a „hajdúpalánk" karbantartása minden lakosnak kötelessége volt, s a mulasztást szigorú szankciókkal torolták meg. 12 0 A városból a négy főútnak megfelelően négy kapu vezetett ki, amelyet kapuőrség védelmezett. 12 1 Gondoskodtak természetesen arról is, hogy az erődített templom továbbra is megfeleljen védelmi feladatoknak, s azt nyilván tovább is erősítették, de azt sajnos nem tudjuk, milyen mértékben. 117 Kathy I.—Sz. Kürti K. i. m. 21. old. 118 Uo. 30—48. old. 119 G. Sándor Mária—Császár László: Hajdúdorog, Hajdúszoboszló. Erődfalak. Bp. 1965. 121 A négy kivezető út megfelel a mai Kossuth L., Petőfi S., Balmazújvárosi és az Iskola utcának. Vő. Kathi I.—Sz. Kürti K. i. m. 24. old. 120 Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások. Bp. 1898. 67. old. 42. old. „10. art. A várasnak külső kerítéséről. A kik az várasnak külső kerítése közzül jól tudgyák az ő kerítéseket és az paracsolat szerint meg nem csinálják és szófogadatlanságra vetik magokat, valamint Capitány uram tanácsával együtt az büntetést kimongyák, miden kedvezés nélkül a szerint büntessék úgy mint 12 Értig."
