Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)
Tartalom
dalom — miután ígéretet kapott arra, hogy császári részről teljesítik a zsitvatoroki békekötésben vállaltakat — megígérte, hogy nem támogatja többé a hajdúmozgalmat. 1608. március huszonhetedikén került sor az úgynevezett érsekújvári ,.frigylevél" kiadására, amely a hajdúfelkelés leszerelésének fontos előjátéka volt. 3 j Ebben a magyar rendek vállalták, hogy a felkelésben részt vett hajdúkon nem állanak bosszút és a Bocskai István által nekik ajándékozott birtokokat akadálytalanul elfoglalhatják. A megbékélés létrejöttében fontos szerepe volt a Habsburg birodalom súlyos belső válságának, a Mátyás főherceg és II. Rudolf császár ellentétének; a főhercegnek és magyar híveinek ugyanis elsőrendű érdeke volt a megbékélés, nem utolsó sorban azért, mert számítottak — nem is alaptalanul — a hajdú fegyverekre a Rudolf császár elleni esetleges öszszecsapásban. Az érsekújvári egyezség megkötése után valóban mintegy hatezer hajdú csatlakozott Mátyás főherceg Pozsonynál gyülekező táborához, s Bocskay Miklós vezérlete alatt részt is vettek a csehországi táborozásban. 3 6 Fegyveres összetűzésre azonban nem került sor, II. Rudolf ugyanis a körülmények kényszerítő hatása alatt 1608. június tizennyolcadikán kénytelen volt a trónról Mátyás főherceg javára lemondani, aki történelmünkben II. Mátyás néven ismeretes. 3'' A hajdúk főereje Nagy András vezérletével 1608 áprilisában Miskolc térségében tartózkodott. A főkapitány itt vette kézhez Thurzó György nádor levelét, amelyben az a hajdúkérdés végleges rendezésére béketárgyalásokat ajánlott, amelyet az érintettek örömmel el is fogadtak, annál is inkább, mert a török is, Báthori Gábor erdélyi fejedelem is megbékélésre intette őket. 5 8 A tárgyalások a hajdúvezérek és a Homonnai vezette magyar rendi küldöttek között 1608. április tizenharmadikán Várkonyban zajlottak le. 3 9 E sorsdöntő alkudozáson részt vett a hajdúmozgalom egész vezérkara; Nagy András, Elek János, Szilassi János, Szőllőssy Mihály, Kewy Miklós, Teörök István, Szénássy Mátyás, Zámbó Balázs, Zámy György, Csonka János, Nánássy István, Cseke Balázs, Deres Imre, Kovách Péter, Szabó János, Nagy Demeter, Károli János, Gyarmati István, Péter deák, Sárkán Jakab, Molnos János, Darabos Mihály, Kozák János, Sas Berta, Miskolczy Nagy János, Mochoni Gergely, Máchy János, Nyíreő Mihály, Rácz Demeter. Nagy Ábrahám, Chatárv János, Nagy Márton, Hevessy János, Kozák Márton, Horváth Márton, Gesztebi János, Nagy Péter és Pánczél Miklós. A tárgyalásokon Homonnayék megígérték, hogy a zsitvatoroki békekötésben vállalt és az érsekújvári egyezségben újból megígért ajándékot a töröknek beviszik Budára. E feltétel írásba foglalása logikusan adódott a török és a hajdúmozgalom korábbi szövetségéből. A rendek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a hajdúk szabadon elfoglalhatják a Bocskai-féle adománybirtokokat, így Kálló városát is, sőt még azt is megígérték, hogy Kálló várát is hajdúkézre adják Né~ methy Gergely kapitánysága alatt. Űjfent megerősítették az érsekújvári frigy35 Miskolczi Nagy András hajdúfőkapitány Illésházy Istvánhoz és Thurzó Györgyhöz Érsékújvárra. Hadtört. Közi. 1893. évf. 80—81. old és Rácz I. i. m. 87. old. 36 Dudás Gyula: A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged, 1887. 81. old. A Mátyás táborában állott hajdúk ezután hamar eloszlottak, s június hó közepén már csupán néhány kapitány állott fegyverben Géczy András irányítása alatt. 37 Uo. 38 Rácz I. i. m. 89. old. 39 A hajdúk hitlevele. Várkony, 1608. ápr. 13. Hadtört. Közi. 1893. évf. 84—87. old. Az egyezség „in Castris Haydonum ad Várkony possitis" született, azaz a hajdúság Várkony melletti táborában. 15
