Lázár Imre – Nyakas Miklós: A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep húsz éve 1964-1983 / Hajdúsági Közlemények 12. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

a különböző szocialista országok képviselői nemcsak árnyalataiban eltérő, de más hagyományok és más művészetpolitikai közegben mozogtak, s ezt ítéleteikben is érvényesítették. A kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás azonban hasznosan töltötte meg a művésztelepi kurzust, s adott tartalmat, továbbgondolkodásra való indíttatást. Megállapíthatjuk, hogy ez a nyári időszak is segítette az elvi, művészetpolitikai tisztánlátást és néhány vonással gazdagította a telep szellemi arculatát. Az Állami Lektorátus zsűrijének értékelése alapján: Bíró Ferenc, Gaál András (Románia) és Gádor Magda kapott Káplár Miklós-Emlékérmet és nívójutalmat. Bíró Ferencet a táj, természet, a tárgyi világ nem nagy igényű témái inspirálták festésre: a fák, kazlak, vízpartok füzesei, szelíd dombok. De sohasem volt csupán a táj, a természet festője: mindig a kifejezendő érzelmi, gondolati tartalom izgatta. Gaál András a Székelyföld hangulatát varázsolta nagy művészi erővel képeire. Gádor Magda plasztikái egyszerre vallottak magas művészi igényről, kísérletezőkedvről és a tiszta formákról. 1972-ben kölcsönös meghívások is történtek. Lengyelország fogadott 3 magyar festőt a kazimierzi telepen. A szimpozion megítélésénél, szerepének, státusának elismerésénél egyre nagyobb hangsúlyt kapott az alkalom rendszeressége, amely Hajdúböszörményt évenként a szocialista országok művészeinek találkozóhelyévé tette. Az 1973-as esztendő egyben jubileumi év is volt, ekkor ünnepelték a telep fennállásának 10 éves évfordulóját. Erre az alkalomra ünnepi kiadvány is készült. A szervezés, a lebonyolítás, a meghívottak száma különben hasonló volt az előző évihez. Magyarországról és a 6 szocialista államból összesen 31 alkotó érkezett, s a telep a korábbi évek gyakorlatának megfelelően most is 30 napig működött. A zárókiállításon 91 műalkotás került falra, s ezt bemutatták Nyíregyházán és Leninvárosban is. Tekintettel a jubileumi évre a Káplár Miklós-díj arany és ezüst fokozatát is kiadták. A díjak odaítélésénél a lektorátus zsűrijének véleményét vették figyelembe. A Szervező Bizottság a telep korábbi munkáját értékelve lényeges megállapításokra jutott. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy az előző évekhez viszonyítva csökkenteni kell a meghívottak számát, mert a tárgyi feltételeket csak így lehet kedvezőbbé tenni. 15 külföldi és 10 magyar, valamint a hajdúböszörményi művészek meghívására gondoltak. Külön hangsúlyozták, hogy a meghívásoknál különös figyelemmel kell lenni a művészek eddigi tevékenységére. Mindenekelőtt a külföldiek esetében! A szervező bizottság véleménye szerint a külföldieknél az az elv legyen mérvadó, hogy azokból a szocialista országokból, ahonnan lehet, magyar anyanyelvű művészeket lásson vendégül a telep. A Szovjetunióból, Lengyelországból, NDK-ból és Bulgáriából pedig az ottani szövetségek javasolják a meghívandókat. Romániának 4, NDK-nak 1, a többiek részére pedig 2—2 helyet biztosítottak. A hazai művészek közül meghívásra kerülnének : Bényi Árpád, Madarász Gyula, Lakatos József, Egerházi Imre, Vencsellei István, Gádor Magda, Nagy Sándor, Pál Gyula, Szlávik Lajos, Papi Lajos, Maghy Zoltán, Bíró Ferenc és Szilágyi Imre. Úgy döntöttek, hogy a telep eredményesebb működését szolgálja, ha azt szervezetileg a városi művelődési központhoz kötik. Új és részletes alapszabály is készült, egyben kibővült a szervező bizottság is, amelynek elnöke a városi tanács elnökhelyettese, titkára pedig a művelődésügyi osztály vezetője, tagjai a városi és megyei pártbizottság képviselői, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Területi Szervezetének egyik titkára, a megyei tanács művelődési osztályának képviselője, a Szabolcs-Szatmár megyei szervező titkár, a Hajdúsági Múzeum igazgatója, a városi művelődési központ igazgatója és a mű25