Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

tották, olyan konstiukciónak, amely biztosítja a hajdúság egységét gazdasági és tudati téren egyaránt. Amikor 1908-ban Szabolcs váimegye kísérletet tett arra, hogy Hajdú vármegye négy helységét — közöttük három régi hajdúvárost, Hajdúnánást, Hajdúdorogot és Hajdúhadházt, valamint az 1876-ban idecsatolt Téglást — magának szerezze meg, Hajdúböszörmény ellenzéki körei fenntartás nélkül támogatták a vármegyei vezetés tiltakozását. Helyeselték, hogy a „közös veszedelem ellen közösen védekeztek a megyebeli hajdú és nem hajdú utódok ivadékai". Teljes méitékben egyetértettek a vármegyei felirattal, mert az „gyönyörű szépen" fejtette ki a „hajdúvárosok összetartozandóságát, mit a történelmi múlt, s hagyományok szentesítenek". Kifejezést adtak azon meggyőződésüknek, hogy „Szabolcsmegye minden alap nélküli íablási szándéka hajótörést fog szenvedni".

19

0 A fentiektől függetlenül tudati téren nem történt meg a teljes egybeolvadás Hajdú vármegye hajdú- és nem hajdú települései között. Természetesen ez nem is lett volna helyes. A hajdúvárosok társadalmi vezető rétegének egyfajta konzervativizmusa, az itteni értelmiség lokálpatriotizmusa, s ez kisugárzott a társadalom egészére is, a gazdasági-társadalmi szerkezet különbségei egyaránt azt eredményezték, hogy a megyén belül jól érzékelhetővé merevedett egyfajta különbség köztük és a megye többi települése között. Elsősorban Hajdúböszörményre és Hajdúszoboszlóra, illetve Hajdúnánásra volt ez jellemző. A különállás e tudatának köszönhetően jött létre például 1937-ben a Hajdúböszörményben rendezett úgynevezett hajdúhét, amely a hajdúvárosok társadalmi, gazdasági és kulturális seregszemléje volt, s amely többek között éppen ebből a szemszögből adott sajátos keresztmetszetet az egykori Hajdúkerület településeinek társadalmáról.

19

1 E különbség azonban nem volt oppozíció! Hiszen nem arról volt immár szó, hogy kétségbe vonják Debrecen szerepét a megyeszékhelyi rangra, s arról pedig különösen nem, hogy a kialakult megyei kereteket támadják, hanem arról, hogy a hajdúvárosok a megyének mintegy a gerincét alkotják. Ebbe a történetileg kialakult képbe jól illeszkedett be a Debrecenről mint a hajdúság fővárosáról kialakult elképzelés. 190. Hajdúböszörményi Hirlap. 1908. okt. 23. 191. Az ekkor rendezett történelmi és néprajzi kiállítás bevallott célja volt bemutatni „a hajdú föld egész múltját ... tárgyi emlékekben", de ez objektív okok miatt „Bocskay fellépésétől kezdve" vált lehetségessé. A hajdúhét történelmi és néprajzi kiállítása. Ismerteti H. FEKETE PÉTER, a kiállítás rendezője. Hajdúböszörmény, 1937. 1

1