Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
AZ 1876. ÉVI 33. TÖRVÉNYCIKK A Szapáry-féle javaslatok erőteljes tompításával, a helyi érdekek messzemenő figyelembevételével a Deák-párt és a balközép fuzionálásából létrejött Szabadelvű Párt vezére, Tisza Kálmán, úgy is, mint Magyarország miniszterelnöke és egyben belügyminisztere szánta el végül magát arra, hogy az immár évek óta vajúdó területszabályozást keresztülvigye, s azt a kormánypárt és a municipialista érdekek figyelembevételével egyeztesse. Ettől függetlenül Tisza Kálmán intézkedései a vármegyei önkormányzat további, jelentős csonkulását eredményezték. Eltekintve most az 1876. évi hatodik törvénycikktől, amely a főispáni jogkör további, jelentős bővülését eredményezte, leszögezhetjük, hogy a központi kormány pozíciója egy sor más ponton is erősödött. így a vármegyék döntő többségében a kormány kezébe került a megyeszékhely kijelölésének a joga. A kormány gyakorlatilag fenntartotta magának azt a jogot is, hogy a választókerületek beosztásáról döntsön. 8 3 Az 1876. évi 33. törvénycikk jellegénél fogva kerettörvény volt, s tételesen nem sorolta fel a törvényhatósághoz tartozó pusztabirtokokat, sőt sok esetben a községeket sem. A végső szó jogát a törvény mindenesetre a kormánynak, illetve a belügyminiszternek tartotta fenn, amikor úgy intézkedett, hogy a törvényhatóságok határait az érdekeltek meghallgatása után a belügyminiszter állapítja meg. Ezt csak alig enyhítette az a kitétel, hogy a belügyminiszter a törvényhatóságok véglegesen megállapított területéről a törvényhozásnak jelentést köteles tenni. Lényeges engedményt jelentett viszont a municipialisták javára a járások számának hallgatással mellőzése, amelyet pedig az eredeti, Szapáry-féle javaslat a törvényhozás jogkörébe utalt volna. Ezt véglegesen az 1883. évi 15. törvénycikk és az 1886. évi zi. törvénycikk rendezte, ezekkel azonban itt nincs módunkban foglalkozni. A Királyhágón inneni Magyarországon a területi szabályozás — Horvátországtól most eltekintünk — a Szapáry-féle tervezethez képest rendkívül 85. EREKY I. i. m. 103—104. cs 105 —106. 1 1
