Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
2. A balmazújvárosi járás Debrecen székhellyel. Ehhez tartozott Balmazújváros (Nagy- és Kishort pusztával), Csege, Egyek, Mikepércs (Bodóháza pusztával), Sámson (Lencsés pusztával), Alsó- és Felsőjózsa (Szentgyörgy pusztával), Téglás és Vámospércs. 13 8 A nádudvari járás esetében a székhely kérdése nem lehetett vitás (Nádudvar), annál több gondot okozott viszont ez a balmazújvárosi járás esetében. Az ide tartozó községek földrajzi helyzete következtében ugyanis Balmazújváros teljesen alkalmatlan volt a székhely szerepkörének a betöltésére, ennél sokkalta alkalmasabb volt Debrecen városa. A balmazújvárosi járás központja tehát Debrecen lett, ez azonban ellentétben állott azzal az országos törvénnyel, amely előírta, hogy a szolgabíró köteles a járása területén lakni. Éppen ezért Debrecen-ellenes alapállásból a járás székhelyének a kijelölését sokan támadták, ilyen volt például a Szabolcs megyéből átkerült nádudvari szolgabíró, Rázsó Gyula és a hajdúnánási Csohány Ferenc. 13 9 A vármegye törvényhatósági bizottsága azonban nem volt hajlandó figyelembe venni a tiltakozásokat, s kitartott a Debrecen járási székhely gondolata mellett. Kérték viszont a Belügyminisztériumot, hogy ezt a döntést hivatalosan hagyja jóvá. Ott ez meg is történt, annál is inkább, mert Balmazújváros tényleges járási székhellyé való emelése racionálisan csak egy harmadik szolgabíróság felállításával lett volna elérhető, ez azonban ellenkezett a takarékossági szempontokkal. 14 0 Az első pillanatban úgy tűnik tehát, hogy Hajdú vármegye közigazgatási tagoltsága lényegesen elmaradt a korabeli magyarországi átlagtól, hiszen ebben az időben egy vármegye hat-hét szolgabírói járást foglalt magában. Két járásból álló vármegyénk mindössze négy volt (Esztergom, Hajdú, Turóc és Ugocsa), BácsBodrog vármegye viszont tizenhárom, Krassó-Szörény vármegye tizennégy, Pest ugyancsak tizennégy, Bihar vármegye pedig egyenesen tizenhét járásra tagolódott. 14 1 Hajdú vármegye esetében azonban a közigazgatás szerkezetéről alkotott képünket jelentősen módosítja, hogy a vármegye területén öt rendezett tanácsú — — tehát járási jogokkal rendelkező — város is volt, a szabad királyi Debrecent nem is említve. Meg kell itt említenünk, hogy 1910-től a nádudvari járás hajdúszoboszlói járássá alakult, s a székhelye is természetesen Hajdúszoboszló lett. 1929-ben 138. Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i. m. 6—7. 139. NYAKAS MIKLÓS: Hajdú vármegye megszervezése i. m. n. 140. Az 1870. évi 42. te. 57. paragrafusa ugyanis a járások esetében állandó székhelyet nem jelölt ki, elrendelte viszont, hogy a szolgabíró a járás területén lakjon. Ez — amint láthattuk — a balmazújvárosi járásnál jelentett gondot. Ezért már az alakuló közgyűlésen kérték a Belügyminisztériumtól, hogy a balmazújvárosi járás szolgabírája Debrecenben lakhasson. HBmL IV. B. 902. a. 1. 1876. szept. 4. Ehhez hozzá is járultak, s így Csajkos Gyula, a Szabolcsból átkerült szolgabíró Debrecenbe is költözött. . 141. Ereky I. i. m. 92. 1 1
