Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

közigazgatási bizottsági tagságáról az ugyancsak szoboszlói Túry Sámuel is.

127 A megyei közigazgatási bizottság működését egyébként a másik oldalról is támadták. A negyvennyolcas Gaál Mihály például azt indítványozta, hogy a bizottság 1876. évi működéséről szóló jelentést Hajdú megye közigazgatási bizottsága ne fogadja el. A főispán azonban kijelentette, hogy ő személy szerint igenis elégedett a bizottság működésével, s „annak cselekvésében semmiféle mulasztást vagy hanyagságot nem tapasztalt. .Gaál Mihály indítványát ezek után figyelmen kívül hagyták.

12

8 A választások során a regionális érdekek és a pártpolitikai programok összefonódása miatt a két nagy politikai párt lapja — a Debreczen és a Debreczeni Ellenőr — meglehetősen nehéz helyzetben volt. Pártpolitika terén — tehát a municipialista álláspont és a centralizáló irányvonal kérdésében — ugyan elég világosan kifejtették álláspontjukat, hiszen a Debreczeni Ellenőr a szaktudás fontosságát hangoztatta, ugyanakkor pedig lényegtelennek tartotta, hogy a megválasztandó tisztviselő megyebeli-e avagy sem, ezzel szemben viszont a másik lap azt perdöntőnek ítélte. Az érdekellentét azonban mégsem volt áthidalhatatlan, jellemző, hogy mindkét lap közölte az ellenvéleményt is, s azt csak szerkesztői megjegyzés erejéig igazította helyre.

12

9 A Debreczen pedig egyenesen elismerte, hogy a szakképzettségre vonatkozó követelményt igenis komolyan kell venni.

13

0 Mindezt feltétlenül kompromisszumként kell értékelnünk. Valójában az is volt, mint ahogyan a megyei törvényhatósági bizottságban is a jelölések során szintén kompromisszumos eredmény született. A vármegye legfőbb önkormányzati szerve ugyanis úgy döntött, hogy a választandók megyebeliek legyenek ugyan, de azok politikai elveit nem szabad figyelembe venni, s a szakképzettséget, a jellemet, a szorgalmat és a tehetséget döntően meg kell követelni.

13

1 Az erőviszonyok a választások előtt tehát kiegyenlítettek voltak, s ez gyakorlatilag a hatalmon belül levő, eddigi tisztikar újraválasztás! esélyeinek növelése irányába hatott. A választások fontosságával a kortársak egyébként tökéletesen tisztában voltak. A Debreczen szerint ettől „a megyének mondhatni a sorsa függ", a Debreczeni Ellenőr pedig úgy látta, hogy „Hajdú megyét csak a választások megejtése után tekinthetjük véglegesen megalakultnak, ez ma még a Hajdúkerület és Szabolcs megye egy részéből" álló konglomerátum, amelynek közigazgatási viszonyai sincsenek összhangban.

13

2 Óriási érdeklődés közepette 1877. december 28-án tartották meg a megyei 127. Debreczen. 1877. ápr. 19. 1. 128. Uo. 129. Debreczen. 1877. dec. 12. és Debreczeni Ellenőr. 1877. dec. 17. 130. Debreczen. 1877. dec. 12. 131. HBmL. IV. B. 902. a. 1. 1877. dec. 17. 132. Debreczen. 1877. nov. 29. 2. és Debreczeni Ellenőr. 1877. dec. 17. 1. 1

1