Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

hatvanhárom virilis képviselő jutott, összesen tehát százhuszonhárom. A volt bih,ari községekből választott jogon senki, virilisi jogon pedig tíz képviselő került be, a szabolcsi részekből pedig ötvenegy választott és huszonkét virilis képviselő, összesen tehát hetvenhárom.

11

5 Megállapíthattuk tehát, hogy az új vármegye legfontosabb önkormányzati szervében — a törvényhatósági bizottságban — a volt Hajdúkerület városai 59,7 százalékos képviselethez jutottak, míg a szabolcsi községek 35,4 százalékkal, a bihariak pedig mindössze 4,85 százalékkal vehettek abban részt. A hajdúvárosok vezető szerepe tehát vitathatatlan ! Az itteni virilisi képviselők kiemelkedően magas százalékaránya pedig jelzi, hogy az új megyén belüli gazdasági pozíciókat is kézben tartották. A megyei szabályrendelet értelmében a törvényhatósági bizottságnak évente legalább kétszer kellett ülésezni, s ha arra szükség volt, évente többször is összehívhatták.

11

6 E jog nemcsak elvi lehetőség volt, rendszerint éltek is vele. Meg kell említenünk, hogy a törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagja volt még tizennégy vármegyei tisztviselő, így annak létszáma összesen kétszázhuszonnégyre módosult. Az új vármegye tisztikarának létrehozásakor is azok az elvek érvényesültek, mint a törvényhatósági bizottság összeállításakor, azaz a jogfolytonosság. Az új vármegye törzsének, alapelemének a volt Hajdúkerületet tekintették, így tehát az itteni tisztikar jó része hasonló szerepet töltött be a vármegyei vezetésben is. Nevezetesen Weszprémy Gáspár volt alkapitány most alispán, Kálmán György hajdúkerületi főjegyző vármegyei főjegyző lett, Uzonyi Imre aljegyző, Farkas Imre tisztiügyész, Nagy Kálmán pénztárnok, Kiss Dániel árvaszéki ülnök, Somossy Mihály számvevő, Balthazár János vármegyei mérnök, dr. Varga Gejza tiszti főorvos, Gál Sándor levéltárnok a hajdúkerületi tisztikarban is ennek a rangnak megfelelő pozíciót töltöttek be. A szabolcsi részekből az új megye területén csak a következő volt vármegyei tisztviselők laktak: Nádudvaron Rázsó Gyula szolgabíró, Földesen Papp Albert csendbiztos és Püspökladányban Farkas Szilveszter járásorvos. A fentiek Hajdú megyében is megtartották pozícióikat.

117 Egyértelmű tehát, hogy az új vármegye vezetésében a volt hajdúkerületi tisztikar döntő, meghatározó szerepet játszott. Tulajdonképpen ugyanezt mondhatjuk el a központi vármegyei kezelő- és szolgaszemélyzetről is, amely kilenctagú volt. Közéjük tartozott az iktató, a kiadó, egy árvaszéki iktató — ezt az állást egyébként most, újonnan szervezték — és hat 1x5. HBmL IV. B. 902. a. 1. 1876. szept. 4. és 5. valamint Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 4. és 5. 116. A törvényhatósági bizottság rendes közgyűléseinek ideje áprilisban (a múlt évi számadások jóváhagyása) és szeptember utolsó hétfőjén volt (jövő évi költségvetés megvitatása). Egyébként „rendkívüli közgyűlés, ha a főispán vagy a főispán akadályoztatása esetén az alispán azt szükségesnek tartja annyiszor tartathatik, ahányszor a körülmények igénylik". Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i. m. 11. 117. Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 25. 1. 11