Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
ugyanis látványos szakadás következett be. Mivel Hajdúszoboszlóról ekkor már ismeretes volt, hogy az a Debrecen székhely pártján áll, képviselőjüket egyszerűen nem engedték felszólalni, Hajdúhadháznak pedig megtiltották, hogy ebben az ügyben városuk lakossága körében népszavazást tartsanak. Nyilván azért, mert féltek attól, hogy Debrecent támogató eredmény születhet. 6 9 A Hajdúkerület tervének elutasítása még egyöntetűbb volt a csatlakoztatni szándékozott települések között. Amint láthattuk, ezek kivétel nélkül képviseltették magukat azon a gyűlésen, amelyet Debrecen városa szervezett saját tervének támogatására. Egyedül Polgár mezővárosa — egykor kiváltságolt hajdútelepülés, később az egri káptalan földesúri birtoka — volt az, amelynek elöljárósága Hajdúböszörmény tervét kedvezően fogadta. A polgári tanács 1874. szeptember 13-án kelt határozatában ennek indoklásaként a következőket olvashatjuk: „beláttuk azt, hogy a HBöszörménybe székelésre tervezett Hajdú megye . . . nékünk minden irányban a legnagyobb kényelmünkre is szolgáland . . . (s ezért) a HBöszörménybe székelésssel tervezett Hajdú megyébe átkebeleztetni óhajtunk. . . ". 7 0 Polgár állásfoglalását tényleges földrajzi helyzete mellett — Hajdúböszörményhez ugyanis közelebb volt, mint Debrecenhez, vasúti összeköttetése pedig egyikkel sem volt — az elmúlt fél évszázadban az ott lejátszódott események is befolyásolták, s érzelmileg motiválták. Az 1810-es évek végén kibontakozó, s egészen a jobbágyfelszabadításig, sőt bizonyos értelemben azon túl is ható paraszti ellenállás — amelyet különben az egri káptalan határcsonkítása és a robot növelésére tett kísérlete váltott ki — eszmei alapjának egyik fontos tényezője volt a város egykori hajdúkiváltsága, a hajdúszabadság keresése. 7 1 A polgári jobbágyság a földesúr mellett élesen szembekerült a vármegyével is, olyannyira, hogy 1848-ban nem voltak hajlandók Szabolcs vármegye nemzetőrségében szolgálni, hanem a nemzetőri szolgálatra kötelezettek átszöktek Hajdúböszörménybe, s ott beálltak a szerveződő Bocskai-csapatba. 7 2 Polgár állásfoglalása azonban az egyedüli kivétel, a Hajdúkerület terve mindenütt általános visszautasításra talált. Ráadásul Polgár Hajdú megye szervezésekor végül is Szabolcsban maradt. 7 3 A szinte reménytelennek tűnő helyzetben némi vigasztalást nyújtott a hajdúböszörményi adófelügyelőség felállítása, amelyet a Hajdúkerület hívei kétségtelen sikerként könyveltek el. 7 4 Egyébként teljesen alaptalanul, mert az adófel•69. Uo. 70. Szabolcs-szatmári Levéltár. Alispáni ir. és Polgár mv. jkv. 71. NYAKAS MIKLÓS: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig. Polgár története (szerk. BENCSIK JANOS). Polgár, 1974. 72. NYAKAS MIKLÓS: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége. 1848 — 1849. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. (szerk. NYAKAS MIKLÓS). Hajdúböszörmény, 1980. 73. Csak 1950-ben, Hajdú-Bihar megye létrejöttekor került ide. 74. Hajdú megye leírása.. . i. m. 104. 1 1
