Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
DEBRECEN SZÍNRE LÉP Az ősi cívisváros vezetői a Hajdúkerület ellentervéből is jól láthatták, hogy a megyerendezés körüli bonyodalmakban Debrecen városa igen sokat nyerhet, de igen sokat veszíthet is. 4 8 Ezt fejtegette Kovács Lajos polgármester 1874 februárjában a városi közgyűlés előtt. Kijelentette, ha megvalósul a törvényhatóságok területét szabályozó javaslat, Debrecen városa eddigi jelentőségét elveszítené, és igen elszigetelt helyzetbe kerülne. Külön súllyal húzta alá a város és az egyes debreceni polgárok által birtokolt puszták sorsának a kérdését, hiszen azok elvben mindeddig Szabolcs vármegye részeként szerepeltek, s nem tartoztak Debrecen fennhatósága alá. A város ugyan ezt már több ízben megpróbálta elérni, Szabolcs tiltakozása azonban ezt mindig meghiúsította. 4 9 A fenyegető veszély elhárítására a városi vezetés elhatározta, hogy bizottságot hoznak létre, amelynek feladatául jelölték meg, hogy a Debrecen térségében szervezendő új megye előkészítő munkálatait dolgozza ki. Ennek érdekében mozgósították a város országgyűlési küldötteit, az újságokban elindították a propagandagépezetet, s kihasználtak minden más lehetőséget is. A város vezetőségének hivatalos álláspontját a Debreczeni Tillenör című lap képviselte, amely ekkor a balközép hivatalos közlönye volt, később pedig — 1875-től — a Szabadelvű Párt hivatalos helyi orgánuma lett. Az újság Debrecen vezetőinek programját a következőképpen összegezte: 5 0 Mivel a Hajdúkerület esetében minden jel „végmegszüntetésére mutat a hason fekvésű XVI szepesi város és Felső-Fehér megye példájára; feloszlatását nem háríthatja el befolyásos vezérférfia minden utánjárása és biztatása ellenére sem; ellenben igenis megelőzheti végleges szétszakítását alkatrészeinek s e czél elérése érdekében csupán egyetlen út áll a hajdúság előtt: Minden erővel egy vármegye létrehozatalán kell működni, mely összetartozásuk 48. HBmL IV. B. 1043. a- 1 2• Debr. törv hat. bizotts. közgy. jkv. 1874. febr. 5. 49. Nyilvánvaló, hogy különösen a Hortobágy sorsa kelthetett aggódást. Debrecen maga — mint közismert — Bihar megyéhez tartozott. 50. Debreczeni Ellenőr. 1874. júl. 23. 1 1
