Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
vényhatósági jogállásának megvédéséért. Elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a királyhoz és az országgyűléshez, s rámutatnak a kisebb törvényhatóságok megszüntetésének igazságtalan és erőszakos voltára, amely egyebet nem válthat ki, minthogy „képes megbénítani a lelket, s a közöny jégkérgével vonni be a szívet, s kiirtani a hazaszeretetet". Különben a Hajdúkerület törvényhatósági jogállásának megszüntetéséből a kormányzatnak különösebb anyagi előnye sem származhat — állítja a határozat —, hiszen állami egyenes adójának nagysága 300 000 forint, s ebből közigazgatási célra mindössze huszonötezret használ fel. így tehát nagyobb áldozatot hoz sok vármegyénél! Az oktatásügy a hajdúvárosokban ugyancsak fejlett, hiszen a hat városban három gimnázium is van. Ezért az igazsággal ellenkezne, hogy e törvényhatóság, csupán azért, mert területe a kisebbek közé tartozik, „történelmi múltjával együtt erkölcsi és politikai halálra kárhoztassék". Hamarosan összeállították a fővárosba utazó küldöttséget, amelyet Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány vezetett, s amelynek tagjai Weszprémy Gáspár alkapitány, Szabó György és Pápay Imre voltak. Utasításuk úgy szólt, hogy érjék el a királynál azt, hogy a „kisebb törvényhatóságok beolvasztásához való ragaszkodásától elállani kegyesen" méltóztasson. 3 6 Feltétlenül nyomatékosan ki kell emelnünk itt azt, hogy a hajdúvárosok ekkor még egységesen helyeselték a kerületi vezetőség határozottságát, s azt mindenben támogatásukról biztosították. így például a Budapestre utazó küldöttségbe Hajdúnánás kivételével mindnyájan küldötteket delegáltak, azonban Hajdúnánás magatartása sem származott ellenséges megfontolásból, hanem csupán pénzügyi okokból. 3 7 A hajdúvárosok magatartása egyébként ekkor teljes mértékben indokolt volt, hiszen a készülő rendezési terv számukra kétségtelenül nagy hátrányokkal járt volna. Ekkor még messzemenően támogatta a Hajdúkerület elképzelését az a Hajdúszoboszló is, amely — mint látni fogjuk — nemsokára azzal mereven szembefordult. 3 8 Jellemző adalékként értékelhetjük, hogy a megyeszékhelynek kiszemelt Karcag polgármestere Hajdúszoboszló meglátogatását is tervbe vette, a város közgyűlése azonban úgy határozott, hogy bár a karcagiakat udvariasan kell fogadni, határozottan jelentsék ki, hogy a „Hajdúkerület nem fog szétdaraboltatni". 3 9 A Szapáry-félc rendezési javaslat egyébként nemcsak a Hajdúkerületben, 36. Uo. és Hajdú megye leírása ... i. m. 102—103. 37. HBmL IV. B. 754. 1. 1873. dec. 30/31. Egyébként már itt jelezhetjük, hogy a hajdúvárosok képviselő-testülete gyakran különböző politikai csoportosulásokat rejtett magában, ezért állásfoglalásuk — különösen a későbbiekben — gyakran más és más. 38. Uo. 39. Uo. V. B. 471. a. 4. Hszob. jkv. 1874. jan. 3. 1 1
