Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
A rendkívüli számot Lada János, aki a hír vételekor történetesen Debrecenben tartózkodott, még ott összeállította és kinyomtatta. Ez március 22-én történt. De már aznap este a Munkástanács rendelete érelmében a Hajdúböszörmény és Vidéke nyomdáját, amely Szabó Ferenc tulajdonában volt, Rubinstein Samu és dr. Burger Menyhért lefoglalta, s kötelezte a személyzetet, hogy a változásokat hírül adó falragaszokat, plakátokat készítse el. A Hajdúböszörmény és Vidéke megjelenését betiltották, s a „Munkástanács a szovjet kormány intencióinak megfelelően" határozatban mondta ki, hogy „annak nyomdáját a szocialista Népújság számára lefoglalja". 8 5 A nyomda dolgozói a későbbiekben is gyakran készítettek az újságon kívül falragaszokat, hirdetményeket, ha kellett éjszaka is. Az egyetlen hajdúböszörményi ellenforradalmi kísérlet a nyomdával is összefüggésben állott. Csorba Antal egyetemi hallgató április közepén ellenforradalmi szervezkedést kísérelt meg, s Szabó Ferenc nyomdájában egy röplap sokszorosításával próbálkozott. Rajtavesztett! Csorbát bekísérték Debrecenbe, Szabó Ferenc és egyik alkalmazottja pedig egy egész napig ült a városházán, mert „gyanús ellenforradalmi törekvések kivizsgálásáról volt szó" 8 6 A Hajdúböszörményi Népújság egyébként a március 26-i rendes számában magát a Szocialista Párt közlönyének nevezte, kiadójának pedig a Szocialista Pártot. Nem tartotta magát hetilapnak: „Megjelenik a szükségletekhez képest hetenként többször is". Ettől függetlenül az újság hetente egyszer jelent meg. A Hajdúböszörményi Népújság szerkesztési elvei a hatalomátvétel után természetesen lényeges változáson mentek keresztül, hiszen a lap ellenzéki, támadó szerepe megszűnt. Döntő szerepet játszott abban, hogy a Tanácsköztársaság központi rendeletei, intézkedései eljussanak Hajdúböszörmény társadalmához. Szó szerint közölte például a Mindenkihez! c. kiáltványt. 8 7 S természetesen ez volt a leghatásosabb fórum a városi direktórium kezében, amelyen keresztül a helyi intézkedésekről értesíthették a város lakosságát. A lap a Tanácsköztársaságról így ír: „Álmaink netovábbja — valóra vált. Az ántánt gonoszsága időnek előtte megérlelte az édes gyümölcsöt — a szociális állam megteremtését. Megszűnt a felemás polgári kormányzat és jött helyébe eszméink szép világa, a szocialista állami berendezkedés". 8 8 Ebben a hangnemben értékelte az egyes konkrét intézkedéseket, így például a tanácsválasztás megrendezését. Hosszú cikket közölt Leninről is! 8 9 A Népújság fontos szerepet játszott a Vörös Hadsereg toborzó akciójában is. A hajdúböszörményi vöröskatonák a csúcsai fronton teljesítettek szolgálatot. A Népújság április 19-én tíz vöröskatona üdvözletét közölte, amelyet a következőképpen kommentált: „Ti pedig vörös küzdő katonák legyetek meggyőződve, hogy minden érzésünk és mindenünk a tietek, kik mindeneteket feláldoztatok mindnyájunkért". 9 0 I 85 Uo. 1919. márc. 26. II. évf. 13. sz. 86 Hajdúböszörmény ós Vidéke. 1919. ápr. 26. 25. sz. A nyomda gyásza. 87 Hajdúböszörményi Népújság. 1919. márc. 29. 88 Uo. 1919. márc. 26. II. évf. 13. sz. 89 Uo. 1919. ápr. 16. II. évf. 18. sz. 90 Vö. Nyakas Miklós: A Tanácsköztársaság Hajdúböszörményben. Az 1918—1919-es forradalmak 60. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi emlékülés. A Magyar Szocialista Munkáspárt Haj~ dú-Bihar megyei Bizottsága Jubileumi Emlékülése (szerk. Serflek István). Debrecen, 1978. 34
