Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
függésben állott a sokszorosító- és papíriparral. Könyvek, nyomtatványok, újságok stb. előállításán kívül árusítottak iskolai felszereléseket, írószerszámokat, képeslapokat, sőt egy időben könyvtárat is működtettek. 15 2 A Nyomda RT iparengedélye 1921. július 9-én kelt és 1948-ig működött, a felszabadulás után már Egység Nyomda réven. A nyomdaüzem vezetője 1937 októberétől 1941 márciusáig Szűcs László, ettől az időponttól a felszabadulásig pedig Major Gyula, akinek neve nyomdavezetői minőségben a lapra is felkerült. 15 3 Ö volt az, aki a felszabadulás után a város első kommunista polgármestere lett (1949—50). A Hajdúböszörményi Nyomda RT munkája minőségi téren kezdetben nem sok fejlődést mutatott a volt Szabó-féle nyomda termékeihez képest. Sőt, 1924ben az itt előállított lap, a Hajdúböszörmény és Vidéke feltűnően gyenge külsőben, silány papíron, rossz tördelésben, piszkos nyomással látott napvilágot. 1926ban, amikor megváltozott a lapcím, s jobb minőségű papírt használtak, tisztább lett a nyomás is. Az alaptőke emelése és a nyomda modernizálása azt eredményezte, hogy a lap az 1930-as években külső megjelenésében nem hagyott kifogásolni valót, s ekkor tűntek fel az első fényképről készült nyomdai reprodukciók. A nyomda gazdaságilag megalapozott volt! Az eladás megbízható bevételt hozott, de a hirdetések továbbra is fontos szerepet töltöttek be az újság fenntartásában. A hirdető cégek köre azonban a korábbi időszakhoz képest szűkült, s jobbára csak debreceniek, de még inkább helybeliek vették azt igénybe. Példányszáma 1200 volt. 15 4 A hirdetésekkel kapcsolatban kell szót ejtenünk Elfenbein Bertalan hajdúböszörményi szobafestő mester, illegális kommunista által közzétett hirdetésekről, amelyeknek aktuális politikai vonatkozásai is voltak. 10 0 E hirdetések 1932-től 1941 decemberéig jelentek meg, tehát H. Fekete Péter, Kovács Antal és Váczy József felelős szerkesztői tevékenysége alatt. A hirdetések nagyobbik hányada, a politikailag jelentősebbeké H. Fekete Péter szerkesztői működésének idejére esett. Természetesen e hirdetések politikai hordereje nem lépte túl a hivatalos irányvonal tűrési határát. Ez egyébként egy szubvencionált kormánypárti lap esetében elképzelhetetlen lett volna! Annak ellenére, hogy a legálisan engedélyezett szociáldemokrata, sőt a baloldali polgári sajtóban a rendszert sokkal keményebb bírálatok is érték, mint Elfenbein hirdetései, mégis a helyi, illegális kommunista mozgalom sajátos agitációs módszereként értékelhetjük azokat. A Hajdúböszörményi Nyomda RT felszerelése az 1930-as évek végén a következő volt; öt-hat szedőszekrény, két nagy nyomdagép, két kisebb amerikai gép, két nagy plakátnyomó gép, amelyek íves nagyságú falragasz nyomtatására is alkalmasak voltak, ornamentikák, léniák, nyomtatáshoz szükséges dúcok stb. A nyomdában a papírkereskedéssel együtt általában hat fő dolgozott, de a létszám a megrendelések függvényében alakult. A munkásokat kollektív szerződés szerint, jól fizették, a nyomda ugyanis az úgynevezett árszabályhű, szervezett nyomdák közé tartozott. A munkafegyelmet szigorúan vették! Amikor az egyik nyomdász Váczy József felelős szerkesztőnek tüzet adott az üzemben, ő így kö152 Pl. Hajdúböszörmény. 1931. dec. 17. 7. Hirdetés. 153 Hasonló szerepet töltött be a felszabadulás után is. 154 HMTA : 6774. Érdi Árpád levélben rögzített adata. 155 K. Nagy Imre: A hirdetés és a reklám nyelvén. Elfenbein Bertalan agitációs módszere. Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez (szerk. Serf lek István). Debrecen, 1980. 53
