Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
számára. E lapnál egyébként szembeötlően jelentkeztek a nem kellően tagolt rovatstruktúrából adódó bizonytalanságok, amelyet a munkatársi gárda szemmel látható foghíjassága is aláhúzott. Szívesen közölt hosszú terjedelmű, túlságosan is általános vonatkozású írásokat; szűkös híranyaggal dolgozott, kevés a tudósítás, túl sok a tárca és a maga korában is silánynak mondható irodalmi termék. A H.-Böszörmény és Vidékének megindulását követően pár év alatt sikerült kialakítania azt a rovatszerkezetet és írói gárdát, amely nagyban hozzájárult a lap sikeréhez. Nem csekély elégedettséggel állapíthatta meg a szerkesztő 1896. január elsején, hogy a „városban e lap előtt 10 év alatt 5 lap keletkezett", de egy sem volt életképes. A sikert többek között abban látta, hogy a „főhangsúlyt mindenesetre a helyi kérdésekre és hírekre fordítjuk, úgy az egyházi, mint a városi ügyeket tekintve. A megyéről is rendesen hozunk tudósítást". A lapnak volt még a fentieken kívül tanügyi és közgazdasági rovata, tárcarovata — ,,a szépirodalmi írók ... s mi fő, főleg helybeli írók" — számára, s ígérte, hogy az ipari és kereskedelmi életet is figyelemmel kísérik. „Szóval lapunkban, ha egyszerre nem férne is, de időnként mindazon rovat feltalálható lesz, ami egy társadalmi laptól elvárható" — olvashatjuk Porcsalmy Gyula szerkesztő ígéretét. A Hajdúböszörmény és Vidéke 1900. jan. 21-i számának például a következő volt a szerkezete. Vezércikk, Tárca, Hírek, Az anyakönyvi hivatalból, Mulatság, Irodalom és művészet, Csarnok, Közgazdasági és Szerkesztői üzenetek. Ami a terjedelmi megoszlást illeti, álljon itt egy adat jellemzésül. Az újság 1901. július 28-i számában a vezércikk, a tárca, a városi hírek majdnem négy teljes oldalt töltött ki, a rövid hírek pedig az ötödik és hatodik oldalt. Ezután következtek a kis- és nagyhirdetések, közlemények. Ezekre még visszatérünk, de már itt jelezzük, hogy fontos szerepet töltöttek be a lapok életében, s ha a hirdetések száma megkövetelte, úgy a lapterjedelmet is gondolkodás nélkül növelték. A hirdetések átlag két, két és fél oldal terjedelműek. Vigyáztak azonban arra, hogy a hirdetés ne menjen az újság tartalmának rovására, így volt ez még akkor is, ha első pillantásra a hirdetések aránytalanul soknak tűnnek, rendszerint ugyanis megnövelt lapterjedelemmel állunk szemben. Ha a hirdetések az újság publicisztikai rovatainak terjedelmét csökkentik, akkor rendszerint a lap válságának lehetünk tanúi. Ezt figyelhettük meg a H-Böszörményi Hírlap 1915-ös és 1916-os évfolyamaiban. Dr. Molnár István szerkesztésében a Hajdúböszörmény és Vidéke, anélkül hogy a lap szerkezete alapjaiban változott volna, észrevehetően kevesebb teret biztosított a városi események krónikaszerű nyomonkísérésének, több helyet adott a nagyvilág híreinek és elméleti kérdéseknek. Dr. Molnár István szerkesztői tevékenységéhez egy újszerű kezdeményezés is fűződik, az újság melléklapjának a megteremtése, amely Morgó néven 1908-ban és 1909-ben jelent meg. Az élclapot Molnár gyakorlatilag egymaga írta többnyire Diogénesz Teufelsdrökh álnéven. Hetente jelent meg, de az egyes számoktól függetlenül is beszerezhető volt. A négy oldal terjedelmű élclap sajátos görbe tükröt tart a helyi társadalom hangadó körei elé. Az első száma 1907. december 21-én jelent meg, az utolsó pedig 1909. december 5-én, tehát két évet élt. 4 7 Porcsalmy Gyula 1911-ben más módszerrel kísérletezett. Kalendáriumot óhajtott rendszeresíteni, amint azt sok más lap is tette. Bocskay-naptár néven tervezte, s úgy látta, régi óhaj, hogy „legyen olyan naptár, amely szövegi részében 47 Megtalálható: DEK. Sajtóbibliográfia i. m. 563. tétel. A Hajdúsági Múzeum a teljes 1908. évfolyammal rendelkezik. 21
