Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Módy György: Egyek a török hódoltság koráig
Pynkustfia Jánosnak adományozta Egyek (Egük) falu fele részét kitevő birtoka negyedét, a Füredre vezető út mellett, minden tartozékával és haszonélvezetével, a birtokrész jobbágyaival, a Szent István király tiszteletére szentelt egyház kegyuraságát (... patronatu ecclesie beati regis Stephani . . . fundate) beleértve, valamint külön még egy, a templom tornya jobb oldali szögletétől délre eső telket, melyen Jánosnak a kúriája épült és egy malmot is. 1 3 Az eddigiekből tehát megtudtuk, hogy Egyek tatárjárás utáni birtokosa János, aki 1296-ban feltehetőleg már nem élt. A századfordulón a falu ura az Egyeki-nek mondott Mihály és testvére Erney. Mihály volt az idősebb, hiszen 1300-ban már megnevezik három fiát, Erney-nek ekkor még nem lehetett családja. 1334-ben viszont a leánynegyed kiadásakor Erney már mint comes szerepel két fiával. Katalin nevű leánya férjével együtt a faluban élt, külön kúriájuk volt a templom közelében. Mihály birtokrészéről ekkor nem történt említés, bizonyára nem élt, hiszen 1296-ban volt hadba vonuló férfi. Része — a későbbiekből következtethetően — Ornoldus nevű fia kezén lehetett már 1318 előtt. Eddig nem került kezembe Egyek XIV. századi határait leíró oklevél, de bizonyos, hogy a század első felében nyugati határosa Füred, keleti határosa Hodos, délről pedig az 1330-ban is királyi birtoknak mondott Kócs. A falu északkeleti része Mihályé, a délnyugati része Erney comesé volt. A népesség számát tekintve Egyek a kis falvak közé tartozhatott, legalább is a pápai tized összege alapján erre következtethetünk. Első ismert birtokosát, Mihályt előbb serviensnek, négy év múlva comes-nek írták. Apja, János korábban várjobbágyi és a tatárjárás után a társadalmi felemelkedés útjára lépett család leszármazottja lehetett. Korábban szólottam arról, hogy Zoltai már 1904-ben gyanította — bár az Ohat-i család leszármazását még hiányosan bemutató cikkeket ismert —, hogy a XIV. században Egyeki-nek és Ohati-nak nevezett családok nemcsak birtokszomszédok, hanem rokonságban állanak. Egy 1913-ban írt cikkében be is bizonyította ezt. Megállapította, hogy az 1300-ban még Egyek-inek nevezett Mihály fia Ornoldus 1324 után — de 1334-től bizonyíthatóan — az Ohat-i nevet viselte. 1 4 De mi a bizonyítékunk, hogy a közös őstől származó két család Egyeken és Ohaton egyaránt részbirtokos volt? Ornoldus apja Mihály és a már 1300-ban említett testvére: Erney ohati birtoklására ugyanis nem ismerünk korai adatot, de ez indokolt is. Az ohati monostort Hodos, Árkusd és Sziles nevű tartozékaival az 1270-es években, de legkésőbben is 1282 előtt a Rátót nembeliek — feltehetően Domokos, a későbbi tárnokmester — kaparintották meg. Már ők adták át 1299-ben a Sártványvecse nembeliek kezére cserebirtokként, de Ohat északkeleti szomszédos faluját, Csegét is. így adhatta el közvetlenül a csere után, 1300ban Sártványvecse nembeli István mester Hodost és egy ohati telket. 1318-ban azután az akkor már férfikorban levő Egyek-i Mihályfia Ornoldus, egyik nagybátyjával Pércs-i Csépánfia Mike mesterrel együtt kapta vissza Ohatot és a monostort. Károly Róbert adománylevele szerint a Rátót nembeliek a „zavaros időkben" jogtalanul foglalták el Ohatot s az adományozás, mint az oklevél mondja, Ornoldust nemcsak a királyért való „vére hullásáért" illeti, hanem Ohatra ősi örökség címén jussa van. 1 5 Tehát a Rátót nembeliek a törvénytelen elfoglalást még azzal is tetézték, hogy törvénytelenül cserélték el az ohati monostort és tartozékait. Az adományozás tulajdonképpen tehát újra birtokba helyezés volt. Ornoldus különben már az adományozáskor átengedte Ohat felét Pércs-i Mikének. Az első Egyek-i családtag, aki ténylegesen Ohaton is birtokos, Ornoldus. Az Egyek-i és Pércs-i család közös eredetének bizonyítéka, hogy Mike 1320-ban, illetve 1322-ben Mártonfia Miklósnak és Ornoldusnak átadta az ősi birtok, Pércs keleti részét az ottani egyház kegyuraságának részével, — leánynegyed fejében. így az első Egyek-i, aki Pércsen is birtokos lett, Ornoldus. Mégpedig Ohat visszanyerése és tényleges birtokba vétele — feltehetően 1324 — között! Mikor pedig a Pér5
