Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)

Bencsik János: Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században

Az 1940-es területrevíziót követően a kisperegi fiatalok (családosok elsősorban) átszökdöstek az országhatáron. Nem tudni hányan, de valahányan is, sorra ott telepedtek meg, honnan falujuk, Kispereg templomának tornyát még láthatni: Battonya és Mezőhegyes, illetve annak tanyái. Különösen számosan maradtak a mezőhegyesi 52-es majorban. Miért? Fogva tartotta őket a szülőföld. Nem vállalkoztak arra, hogy beljebb költözzenek az országba. JEGYZETEK 1 Kovács Tibor: A halomsíros kultúra leletei az Észak-Alföldön. Arch. Ért. 1966. 2. 2 Csobán Endre: Hajdú vármegye és Debrecen sz. k. város. Bp. 1940. 7. 3 Varga Gejza: Hajdú vármegye leírása. Birtoktörténeti szempontból érdekes, hogy 1486-ban a magban szakadt Ohati János birtokát (miután a bélszéki Zelenákkal kiegyeztek) kapják a Nagylucsei Orbán Balázs és testvérei. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. I. 537. 4. Lukinich Imre: Erdély területi változásai, Bp. 1918. 346. 5 Zoltai Lajos: Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése. Debreceni Képes Kalendárium, 1917. 114. 6 Leskó József: Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez. Eger, 1908. 284. 7 Heves megyei Levéltár, Nagyprépostsági iratok, különcsomóban kezelik erre az ügyre vonatkozó iratokat, illetve másolataikat. N.9. D.2. F.3. fr. 2. Továbbiakban csak HML. Np. 8 Szabolcs megyei Levéltár, összeírások, 1714. fasc. 15. act. no. 110. 9 Uo. 1718. fasc. 19. act. no. 102. 10 Uo. 1728. fasc. 29. act. no. 266. 11 Uo. 1732. fasc. 33. act. no. 290. 12 Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp. 19*67. 80. 13 Bencsik János (szerk.) Polgár története, Polgár, 1974. 522. 14 Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei. 240. in. Spira György: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790. Bp. 1952. 15 Iványi Emma: A földesurakat kiszolgáló parasztok. 111. in. Spira György, im. 16 1761-ben Engelmajer Sámuel vármegyei tiszt arról írt a káptalannak, hogy az egyekiek ügyében újabb „investigatio rendeltetett el a Helytartó Tanácstól". 17 Wellmann Imre: Az 1753-as alföldi parasztfelkelés, 198. in. Spira György im. 18 Iványi Emma: A Habsburg-állam és a katolikus klérus a parasztság viszonylagos vallásszabadsága ellen. 93. in. Spira György im. 19 Bencsik János: Az egyeki református jobbágyközösség sorsa a XVIII. század végén. Múzeumi Kurír, 26. szám. 20 Csudaballa a Vayak birtoka is volt, innen eredhet az egyeki kiűzöttek (illetve Vay taksásai) érdeklődése a puszta iránt. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest 1870. 156. 1774. szeptember 19-én kelt levelükben az új nagyprépost megkeresésére azt válaszolják az egyeki száműzöttek, hogy „ ... a nép széllyel létében egymást meg nem érthettük..." A hely pedig: Csege alatt. Aláírták: Hálóz András, Nagy Ferenc, Nagy János és ifjú Nagy Ferenc. Ekkor tájt a Bucsai puszta is szóba jött, ahová a tiszanánaiak is által akartak költözni, mint át is költöztek. Az egyekiek velek akartak tartani. 21 Karacs Zsigmond: „Mi lehet azoknak a sorsa, akik nem költöztek Kisperegre?" Múzeumi Kurir, 32. szám (Debrecen, 1980) 24—27. Ugyancsak ő említi, hogy 1720-ban nagyobb számú egyeki költözött Törökszentmiklósra. Mind ez a tény, mind a békési illetve gyomai egy-egy jobbágycsalád kiköltözése beleillik az alföldön uralkodó korabeli állapotról kirajzolódott képünkbe. 22 Szondy Géza: A kisperegi református egyház és Kispereg község története. Arad, 1887. és 1912.